Weboldalunk az ünnepek alatt is üzemel, azonban nincs kiszállítás 2024.12.24-től 29-ig és 2024.12.31-től 2025.01.01-ig. Ügyfélszolgálatunk 2025.01.06-tól újra elérhető.
Weboldalunk az ünnepek alatt is üzemel, azonban nincs kiszállítás 2024.12.24-től 29-ig és 2024.12.31-től 2025.01.01-ig. Ügyfélszolgálatunk 2025.01.06-tól újra elérhető.
Napjainkban az időskori demencia egyre több családban válik központi témává, hiszen az élettartam növekedésével az agyi egészség megőrzése is kulcsfontosságúvá válik. A demencia különböző formái – köztük az Alzheimer-kór – világszerte több millió embert érintenek, és ez a szám sajnos évről évre emelkedik. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy minél szélesebb körű ismeretekkel rendelkezzünk a demencia jelentéséről, fokozatairól, valamint azokról a kockázati tényezőkről, amelyek szerepet játszhatnak a neurodegeneratív betegségek kialakulásában.
Cikkünkben részletesen bemutatjuk, hogy mit kell tudni a demenciáról, áttekintjük a demencia főbb típusait, a kockázati tényezőit, rámutatva arra is, hogy milyen testi-lelki jelek utalhatnak a betegség kialakulására. Emellett megnézzük közelebbről, hogy milyen kutatások zajlanak a CBD olaj és a demencia vonatkozásában.
A demencia gyűjtőfogalom, amely elsősorban a memória, a gondolkodás, a viselkedés és a mindennapi tevékenységekben való részvétel fokozatos romlására utal. Az orvos szakmai meghatározás szerint demenciáról akkor beszélhetünk, ha a kognitív képességek hanyatlása olyan mértékű, hogy az már az érintett személy önálló életvitelét jelentősen megnehezíti. Ide tartoznak többek között a memóriazavarok, a beszédértés és -kifejezés nehézségei, a problémamegoldó készségek csökkenése vagy akár a térbeli észlelés zavara. Bár a demencia leggyakrabban az idősebb korosztály körében fordul elő, megjelenhet korábbi életévekben is. A fiatalkori demencia megjelenése mögött jellemzően öröklött kórkép, agysérülés, vagy betegség áll.
A demencia lefolyása szakaszokra osztható, bár az egyes fázisok pontos megjelenése és időtartama egyénenként eltérő. A szakirodalomban többféle rendszerezéssel találkozhatunk, azonban az egyik legelfogadottabb megközelítés szerint négy fő fokozatot különítünk el:
Enyhe kognitív károsodás
Ez a stádium a demencia előszobájának is tekinthető. Megjelenésekor az érintettek gyakran felfigyelnek fel a zavaró tünetekre – például gyakori feledékenység, néhol a szókeresés nehézsége –, ám ezek még nem befolyásolják kritikus mértékben a mindennapi életvitelüket. Kutatások kimutatták, hogy az enyhe kognitív károsodás esetében nem mindenkinél alakul ki később demencia, de az érintetteknél magasabb a kockázat a későbbi állapotromlásra.
Enyhe demencia
Ebben a szakaszban már egyértelműbb kognitív károsodások lépnek fel, mint például a rövid távú memória jelentős romlása, a megszokott feladatok ellátásának nehézsége vagy a zavartság a hétköznapi helyzetekben. Bár az érintettek továbbra is képesek önálló életvitelre, egyre nagyobb szükségük lehet külső segítségre, például a napi teendők megszervezéséhez, vagy az anyagi ügyintézéshez.
Közepes fokú demencia
A kognitív zavarok és a memóriavesztés már súlyosabbak, és a magatartásbeli változások is egyre gyakoribbak. Ilyenkor előfordulhat, hogy az érintett nehezen tájékozódik ismerős környezetben, gyakran nem emlékszik közeli hozzátartozók nevére, vagy nem képes nyomon követni a beszélgetéseket. Ebben a fázisban általában állandóbb segítségre van szükség a hétköznapi teendők (pl. főzés, tisztálkodás, öltözködés) ellátásához.
Súlyos demencia
A demencia legelőrehaladottabb stádiumában a gondolkodásbeli és viselkedésbeli hanyatlás olyannyira súlyos lehet, hogy az érintettek szinte teljesen kiszolgáltatottá válnak. A beteg már képtelen fenntartani a testi funkciókat, beleértve a járást és végül a nyelést és a húgyhólyag szabályozását sem. Ebben a szakaszban tehát már a speciális ápolás és folyamatos felügyelet is szükségessé válik. A demencia végstádium jelei közé tartozik a kommunikációs képtelenség is. Sajnos a családtagok és a gondozók számára is egyaránt rendkívüli lelki megterhelést jelenthet ez az időszak.
Az elmúlt években a CBD (kannabidiol) gyorsan előtérbe került a tudományos érdeklődés és a közbeszéd terén is. A CBD egyébként egy úgynevezett kannabinoid, a kannabisz növényben természetesen előforduló vegyület, ami nem tévesztendő össze a kábulatot és függőséget okozó tetrahidrokannabinollal (THC). A CBD ugyanis nem nem rendelkezik sem tudatmódosító, sem pedig addiktív hatással. Ebből adódóan CBD olaj az ipari kender (Cannabis sativa) egyik nem pszichoaktív hatóanyagának kivonatát jelenti, amely legális forrásból származó, rendkívül alacsony THC-tartalmú növényekből kerül előállításra.
A CBD működési elve szoros kapcsolatban áll a szervezetünkben megtalálható endokannabinoid rendszerrel (EKR), amely többek között az agy, az immunrendszer és az idegrendszer harmonikus működését is befolyásolja. Az endokannabinoid rendszer két fő receptor típusa – a CB1 és a CB2 receptor – számos szervben és szövetben jelen van. Bizonyos tudományos nézőpontok szerint a CBD nem közvetlenül ezeket a receptorokat stimulálja, hanem több más jelátviteli folyamatot befolyásol, például egyes neurotranszmitterek (idegi ingerület átvivő anyagok) termelődését és lebontását.
Tipp: További részletes információkat tudhatsz meg a témával kapcsolatban, ha elolvasod a CBD és az endokannabinoid rendszer című cikkünket!
A demencia kezelésének egyik legnagyobb kihívása, hogy számos agyi folyamatot érint, és így meglehetősen összetett, többirányú megközelítést igényel. A kannabidiol (CBD) egyre több tudományos vizsgálatban kerül előtérbe, mint lehetséges kiegészítő terápiás eszköz. Számos kutatás folyik napjainkban is annak érdekében, hogy tisztábban lássák, miként és milyen hatékonysággal lehetne alkalmazható a CBD olaj demencia esetén, illetve a vele kapcsolatos tünetek, valamint a kognitív hanyatlás kezelésében. Nézzünk meg most ezek közül néhányat részletesebben!
Egy viszonylag friss, 2021. júniusában publikált áttekintő tanulmány azt járja körül, hogyan hatnak a kannabinoidok – köztük elsősorban a CBD (kannabidiol) – az Alzheimer-kórra, illetve milyen előnyökkel és korlátokkal járhat a használatuk.
A tanulmányban olvasható fontosabb információk:
A CBD nem pszichoaktív, szemben a kannabiszban található THC-val. Ez azt jelenti, hogy nem okoz bódító, „betépett” érzést, mégis rendelkezhet értékes terápiás tulajdonságokkal.
A kutatások szerint a CBD csökkentheti az Alzheimer-kórra jellemző ideggyulladást és sejtkárosodást, és védő (neuroprotektív) hatással lehet az idegsejtekre.
Gyulladásgátló és antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezhet, melyek révén hozzájárulhat ahhoz, hogy az idegsejtek kevesebb oxidatív és gyulladásos károsodást szenvedjenek el.
Mérsékelheti az Alzheimer-kór esetén kórosan felszaporodó β-amiloid fehérjék és az ún. tau-fehérjék kóros foszforilációjának negatív hatásait.
Szabályozhatja (főként közvetve) az endokannabinoid-rendszert, és rajta keresztül többféle agyi jelátviteli utat, melyek a memóriát és a tanulási folyamatokat is befolyásolják.
Állatkísérletek (pl. egér modellek) azt mutatják, hogy a CBD adása csökkentette a gyulladást, segíthetett mérsékelni a béta-amiloid lerakódását, és javította az állatok viselkedésbeli teljesítményét (tanulás, memória).
Sejtes (in vitro) kísérletekben megfigyelték, hogy a CBD védő hatást gyakorolt a neuronokra, például megóvta őket a gyulladásos folyamatoktól.
Igaz kevés, de annál ígéretesebb klinikai eredmény is rendelkezésre áll már: például időskori demenciában néhány esettanulmány szerint a CBD javíthatja a nyugtalan viselkedést, illetve némileg a kognitív tüneteket is.
Ugyanakkor a tanulmány megemlíti: még több kutatásra van szükség, ugyanis nem ismert pontosan, milyen dózisban, milyen gyakran és mely stádiumban lehetne a CBD-t a leghatékonyabban alkalmazni Alzheimer-kórban.
A CBD más gyógyszerekkel való interakciói (pl. Alzheimer-kór esetén szedett egyéb készítmények) még kevéssé feltérképezettek.
Egy másik, 2017-ben publikált tanulmány is érdekes részleteket közölt, nézzük most ezeket!
Miről szól a cikk és mit találtak a CBD (kannabidiol) hatásairól Alzheimer-kór esetén?
Az Alzheimer-kór egy fokozatosan súlyosbodó idegrendszeri betegség, amely memória- és gondolkodási zavarokkal jár. A jelenleg alkalmazott gyógyszerek csak mérsékelni tudják a tüneteket, ám nem állítják meg a betegség előrehaladását, ezért új megközelítésekre van szükség.
A CBD (kannabidiol) a kannabisz nem bódító hatású összetevője, amely laboratóriumi (in vitro) kísérletekben gyulladáscsökkentő, antioxidáns és idegsejt-védő (neuroprotektív) tulajdonságokat mutatott.
Ezek alapján a kutatók úgy vélik, hogy a CBD többféle kóros folyamatot is gátolhat, melyek az Alzheimer-kórra jellemzőek (például plakk-képződés, gyulladás, oxidatív károsodás).
Gyulladás csökkentése: Az Alzheimer-modellként használt egérkísérletekben a CBD-kezelés csökkentette az agyban az ún. reaktív gliosis (az agyi gyulladás egyik jele) és a gyulladásos anyagok termelődését.
Neuroprotektív hatás: A CBD védte az idegsejteket az Aβ-fehérjék toxikus hatásaitól, illetve segíthetett megelőzni/enyhíteni a kognitív hanyatlást.
Kognitív funkciók javítása: Több egérmodellen is javult a memória és a tanulási teljesítmény a CBD-kezelés után.
Szükség van még több és nagyobb állatkísérletre, különböző életkori fázisokban, illetve emberi klinikai vizsgálatokra is, hogy kiderüljön a CBD hosszú távú biztonságossága, optimális dózisa és valódi hatékonysága.
Amint láthatjuk, ugyan már számos biztató eredmény látott napvilágot, fontos hangsúlyozni, hogy egyelőre nem áll rendelkezésünkre olyan nagyszabású, hosszú távú klinikai vizsgálat, amely egyértelműen megerősítené a CBD pozitív hatását a demencia lefolyására vonatkozóan.
Noha a köznyelvben sokszor szinonimaként használják a demenciát és az Alzheimer-kórt, valójában többféle neurodegeneratív megbetegedést sorolunk ebbe a kategóriába. A NIA és az Alzheimer’s Association több altípust is megkülönböztet, amelyek eltérő kórélettani háttérrel, tünetekkel és kimenetellel járhatnak:
Az Alzheimer kór a demencia leggyakoribb formája, statisztikai adatok szerint az összes diagnosztizált demenciás eset 60–80%-áért felelős. Jellemzője az agyban kialakuló amyloid plakkok és tau-proteinnel kapcsolatos elváltozások jelenléte, amelyek az idegsejtek fokozatos pusztulásához vezetnek. Korai tünetei közé tartoznak a memóriazavarok, a nehézségek a mindennapi feladatok ellátásában és a személyiségváltozások.
A második leggyakoribb típus, amely gyakran szélütés (stroke) vagy krónikus agyi érelzáródások nyomán alakul ki. A szakorvosok felhívják a figyelmet arra, hogy a vaszkuláris demencia tünetei általában hirtelen jelentkeznek, majd fokozatos romlás követi őket. Az alacsonyabb vérellátás az érintett agyi területeken a kognitív funkciók hanyatlásához vezet, például hirtelen fellépő koncentrációs zavar vagy az ítélőképesség jelentős romlása formájában.
Ebben az esetben a Lewy-testek (kóros fehérje lerakódások) felhalmozódása vezet az agysejtek működésének zavarához. Gyakran okoz vizuális hallucinációkat, fluktuáló kognitív képességeket és alvászavarokat, ugyanakkor motoros tünetek (pl. izommerevség vagy reszketés) is megjelenhetnek. A Lewy-testes demencia esetén a Parkinson-kórhoz hasonló tünetek szintén jellemzőek lehetnek.
A frontotemporális demencia esetén főként az agyi homlok- és halántéklebeny (frontális és temporális régiók) károsodnak. A leginkább szembetűnő változás a viselkedésben, a személyiségben vagy a nyelvi képességekben jelentkezik. A szakemberek rámutatnak, hogy a frontotemporális demencia tünetei olykor fiatalabb korban, akár már 40-50 évesen is felbukkanhatnak. Ezek jellemzően a szélsőséges hangulatingadozások, empátiahiány, illetve a károsult szociális készségek formájában figyelhetők meg.
A fentiek mellett létezhetnek ritkább, kevert vagy atipikus demencia formák is. A kutatások folyamatosan zajlanak, hogy jobban megértsük a demencia kialakulásának hátterét és pontos kórfolyamatait. A lényeg az, hogy minden demencia típusnál alapvető fontosságú a korai felismerés és a megfelelő gondozás megszervezése mind a betegm mind pedig a család számára.
Az időskori demencia számos kockázati tényezővel hozható kapcsolatba, amelyek közül egyesek módosíthatók (például az életmódra vonatkozó szokások), míg mások nem (például örökletes hajlam). Az Egyesült Államokban a National Institute on Aging (NIA) és az Alzheimer’s Association is kiemeli, hogy a demenciával kapcsolatos kutatások egyik központi kérdése a betegség késleltetése vagy akár részleges megelőzése. Bár teljesen biztos megoldás nincs, a szakemberek szerint a kockázati tényezők jobb megértése hozzájárulhat a hatékonyabb felkészüléshez és kezeléshez.
Életkor: A legfontosabb és legtöbbször emlegetett tényező az idő előrehaladása: minél idősebb valaki, annál nagyobb a valószínűsége a kognitív funkciók romlásának.
Öröklött hajlam: Bizonyos demencia típusoknál, például az örökletes Alzheimer-kór esetében, egyes génvariációk növelhetik a betegség kialakulásának valószínűségét.
Szív- és érrendszeri problémák: A magas vérnyomás, a magas koleszterinszint vagy a cukorbetegség hozzájárulhat a vérellátás csökkenéséhez az agy bizonyos területein. A vaszkuláris demencia így gyakran kapcsolódik a szív- és érrendszeri rizikófaktorokhoz.
Egyéb egészségügyi állapotok: A különböző agyi sérülések, a sztrók, illetve bizonyos fertőzések, például az agyhártyagyulladás és a szifilisz is rontják az esélyeket. Szintén érdekes tény, hogy középkorára számos Down-szindrómás embernél kialakul a korai Alzheimer-kór.
Életmód: A dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a mozgásszegény életmód, valamint az egészségtelen étrend is egyaránt kockázati tényezőnek számítanak. A szakorvosok hangsúlyozzák, hogy a mérsékelt fizikai aktivitás és a kiegyensúlyozott táplálkozás nemcsak a testnek, de a szellemi frissességnek is hasznára válik.
Mentális és szociális tényezők: A depresszió, a tartósan fennálló stressz és a társas kapcsolatok hiánya szintén növelheti az időskori demencia esélyét. A tanulmányokban kimutatták, hogy az aktív társasági élet, a szellemi kihívások, valamint a rendszeres „agytréning” pozitívan hat az agy alkalmazkodóképességére.
A fenti tényezők ismerete kulcsfontosságú lehet a megelőzés szempontjából: bár az életkor vagy az öröklődés nem módosítható, az egészséges szokások kialakítása és fenntartása jelentősen csökkentheti a kockázatot.
A demencia jelei rendkívül szerteágazóak lehetnek, és gyakran nem egyszerre, hanem fokozatosan jelennek meg. A korai felismerés mégis létfontosságú, hiszen a tünetek megfelelő kezelése, lassítása, valamint a mindennapi élethez igazított támogatás révén javítható a betegek és családtagjaik életminősége.
Feledékenység: Különösen a rövid távú memória érintett. A demenciában szenvedők gyakran elfelejtenek frissen hallott információkat (például neveket, időpontokat), és egyre gyakoribbá válhat, hogy ugyanazokat a kérdéseket ismétlik meg.
Tájékozódási nehézségek: Az ismerős helyeken való eltévedés, a korábban egyszerű útvonalak bizonytalanná válása, vagy a gyakran használt eszközök (például telefon) kezelésének összezavarodása.
Megváltozott viselkedés és hangulatingadozások: A demenciában szenvedők hajlamosabbak a szorongásra, ingerlékenységre vagy akár a depresszióra is. Emellet a hangulatukban és a hozzáállásukban is gyakran tapasztalhatók hirtelen váltások.
Beszédzavarok és és nyelvi nehézségek: A korábbi folyékony beszéd helyett gyakran keresgélnek szavakat, vagy nehezen tudnak kifejezni összetettebb gondolatokat.
Döntéshozatali problémák: Hétköznapi helyzetekben (például vásárlás, pénzügyek intézése) egyre bizonytalanabbá válhatnak, és többnyire másoktól várják a megoldást.
A demencia jelei felhívhatják a figyelmet arra, hogy érdemes orvoshoz fordulni. A diagnózis minél pontosabb meghatározása – például neurológiai vizsgálatokkal, képalkotó eljárásokkal és vértesztekkel – segíthet a megfelelő kezelés kiválasztásában.
A demencia kezelése során a legfőbb célok: a tünetek enyhítése, az agyi funkciók romlásának lehetséges lassítása és a betegek életminőségének javítása. Bár a demencia teljes gyógyítása jelenleg nem lehetséges, de a szakemberek igyekeznek többféle megközelítést is alkalmazni.
Többféle készítményt használnak a demencia bizonyos típusainak lassítására vagy a tünetek enyhítésére. Ezek közé tartoznak például az acetilkolin észteráz-bénítók, amelyek a neurotranszmitterek szintjét igyekeznek optimalizálni az agyban. Az utóbbi időben fejlesztés alatt állnak olyan újabb gyógyszerek is, melyek a kóros fehérje lerakódások kialakulását próbálják megakadályozni az Alzheimer-kórban szenvedőknél.
Mentális tréning és foglalkoztató terápia: A rendszeres agytorna, a kreatív hobbik és a szociális programok részben segíthetnek fenntartani a kognitív funkciókat.
Pszichoterápia: A betegség által kiváltott szorongás és hangulati zavarok enyhítésére a terápiás beszélgetések, illetve a csoportfoglalkozások hatékonyak lehetnek.
Életmód-tanácsadás: A rendszeres testmozgás, az egészséges táplálkozás, valamint a káros szenvedélyek (dohányzás, túlzott alkohol) mérséklése egyaránt kedvezően befolyásolhatja a demencia lefolyását.
A környezet módosítása: A rendetlenség és a zaj csökkentése megkönnyítheti a demenciában szenvedő ember számára a koncentrációt. Előfordulhat, hogy el kell rejteni a biztonságot veszélyeztető tárgyakat, például a késeket és a kocsikulcsot.
A feladatok egyszerűsítése: A napi feladatokat könnyebb lépésekre kell bontani, mivel a struktúra és a rutin segít csökkenteni a demenciában szenvedő emberek zavartságát.
A demencia kezelése sosem egyszemélyes feladat: orvosok, pszichológusok, ápolók és a családtagok összehangolt együttműködése révén lehet a legoptimálisabb támogatást nyújtani a betegnek.
A demencia kialakulásának megelőzése kapcsán a kutatások vegyes eredményeket mutatnak, de egyre több bizonyíték utal arra, hogy számos életmódbeli tényező befolyásolhatja az időskori demencia kockázatát. Bár egyik módszer sem garantálja 100%-osan a védekezést, a tudatos odafigyelés jelentősen csökkentheti az esélyt a kognitív hanyatlásra.
Testmozgás és agytorna
A rendszeres fizikai aktivitás, mint például a tempós séta, az úszás vagy a könnyed súlyzós edzés hozzájárul a jobb vérkeringéshez, és segít megőrizni a megfelelő kognitív funkciókat. A Stanford University munkatársai szerint a mentális tréning – például társasjátékokkal, rejtvényfejtéssel vagy akár új készségek elsajátításával – szintén stimulálja az agyat.
Egészséges táplálkozás
Az úgynevezett „Mediterrán diéta” vagy a magas antioxidáns-tartalmú ételek fogyasztása (például gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonák) jótékonyan hathat a szellemi frissességre. Egyes kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy a túlzott cukorfogyasztás, illetve a telített zsírokban bővelkedő étrend ronthatja a kognitív teljesítményt.
Szív- és érrendszeri egészség
A demencia és a kardiovaszkuláris problémák összefüggése jól dokumentált. A vérnyomás, a koleszterinszint és a vércukor értékek folyamatos ellenőrzése, illetve ezek megfelelő szinten tartása sokat segíthet, hogy az agy megfelelő vérellátással és oxigénnel gazdálkodhasson.
Szellemi és társas aktivitás
Az aktív társas élet, a közösségi programokban való részvétel és a folyamatos tanulás védőfaktor lehet a demencia ellen. Az American Psychological Association tanulmánya szerint a társas kapcsolatoknak köszönhető érzelmi és szellemi ingerek segíthetnek az agy rugalmasabb működésének fenntartásában.
Rendszeres orvosi ellenőrzés
A szűrővizsgálatok, a vérnyomás- és vércukorszint-ellenőrzés, valamint a neurológiai vizsgálatok lehetővé teszik, hogy idejében felfedezzük a demencia korai jeleit. A minél korábbi beavatkozás sok esetben lelassíthatja a demencia előrehaladását.
Összességében a demencia megelőzésének kulcsa az általános egészség megőrzése, a rendszeres kontroll vizsgálatok és az agyat folyamatosan stimuláló, aktív életmód lehet. Noha a szakértők szerint nincs olyan módszer, amely teljes bizonyossággal megakadályozza a demenciát, a kockázatok tudatos csökkentése és a minőségi életviteli szokások kialakítása hosszú távon jelentős védelmet nyújthat.
Záró gondolatok
A demencia – legyen szó akár az Alzheimer-kórról, vagy más, megjelenési formájáról – az egyik legösszetettebb egészségügyi kihívás korunkban. A kutatók és az orvosok folyamatosan keresik azokat a gyógymódokat és kiegészítő terápiákat, amelyek képesek lehetnek lassítani a kognitív hanyatlást és javítani a betegek életminőségét. Összességében a CBD és a demencia közötti kapcsolat egy ígéretes, ám kétségtelenül további alapos vizsgálatokra szoruló terület. Bár a CBD lehetséges gyulladáscsökkentő és neuroprotektív potenciálja érdekesnek bizonyul, jelenleg nem áll rendelkezésünkre elegendő bizonyíték ahhoz, hogy egyértelműen ajánlható legyen a demencia kezelése során.
Több mint 2000 Ötcsillagos vélemény, laboratóriumi tesztekkel igazolt minőség!
Fontos!
A blogcikkeinkben közölt információk és állítások az étrend-kiegészítő és kozmetikum készítményeink összetevőiről, valamint azok hatásairól tudományos kutatások és klinikai vizsgálatok eredményein alapulnak. Ezeket az információkat az olvasók széles körű tájékoztatása céljából közöljük, és nem célunk bárkit, bármilyen módon termékek megvásárlására ösztönözni. A cikkekben közölt információk, illetve állítások alapját képező eredeti forrásokat minden esetben feltüntetjük a szöveges tartalom lezárásaként.
Fontos kihangsúlyozni, hogy az étrend-kiegészítők fogyasztása, illetve a kozmetikum készítmények használata nem helyettesíti a kiegyensúlyozott és változatos étrendet, valamint az egészséges életmódot. Fogyasztásuk, illetve használatuk nem helyettesíti továbbá a szakorvosi diagnózis felállítását, valamint a gyógyszeres, vagy bármilyen egyéb orvosi kezelést.
Mielőtt étrend-kiegészítőt fogyasztana, illetve kozmetikum készítményt használna, mindenképpen konzultáljon orvosával, különösen akkor, ha Ön terhes, szoptat, bármilyen egészségügyi problémája van, vagy gyógyszereket szed.
Jake Crossman
Nutrition Specialist (CNC-NASM)
Managing Partner, USA Medical
Los Angeles
Szenvedélyesen érdekel az egészség, és lenyűgöz az emberi test bonyolultsága. Szeretek elmélyülni abban, hogy mit jelent valójában egészségesnek lenni, és keresni a módját, hogyan lehetne ezt újragondolni. Folyamatosan keresem az új kutatásokat és lehetőségeket, amelyek hozzájárulnak az egészség megőrzéséhez és fejlesztéséhez.
Ugyanakkor egyértelmű, hogy valami nincs rendben: a történelem legfejlettebb „egészségügyi rendszere” áll rendelkezésünkre, mégis milliók halnak meg olyan betegségekben, amelyeknek már régen nem kellene fenyegetést jelenteniük.
Ezeknek az okoknak próbálok utánajárni. Célom, hogy a megszerzett ismereteket érthetően osszam meg, hogy te is gazdagodhass ezzel a tudással, és hozzájárulhass a saját egészséged megőrzéséhez.
A kannabinoidok alkalmazása napjainkban széles körben terjed, mivel egyre többen
A kannabisz alapú készítmények világszerte egyre népszerűbbek a különféle felhasználások
A magnézium jelentőségéről általában kevesebb szó esik, pedig ez a
A japán tea kultúra híres precizitásáról és mélyen gyökerező hagyományairól.
Minden jog fenntartva! 2024 © USA medical Kft.
