CBDA olaj (kannabidiol sav) hatása

A kannabisz növény egyik kevésbé ismert, de egyre nagyobb figyelmet kapó vegyülete a CBDA, vagyis a kannabidiol sav. Ez a vegyület természetes módon található meg a kender nyers állapotában, és a CBD (kannabidiol) savas formájaként tartják számon. A CBDA iránti tudományos érdeklődés az elmúlt években fokozódott, több kutatás is vizsgálni kezdte kémiai tulajdonságait, valamint lehetséges alkalmazási területeit. 

Cikkünkben áttekintjük, mi is pontosan a CBDA, hogyan viszonyul a CBD-hez, és milyen különbségek mutatkoznak az alkalmazásukban.

Mi az a CBDA? – A kannabidiolsav bemutatása

A CBDA (kannabidiolsav) a kendernövényben természetesen előforduló vegyület, amely a CBD (kannabidiol) savas formája. A növény növekedése során a CBDA bioszintetikusan a kannabigerolsavból (CBGA) alakul ki, amely több más kannabinoid prekurzora is. A CBDA főként a nyers, friss kendernövényben található meg.

Ez a vegyület bizonyos körülmények között – például hő, fény vagy hosszabb tárolás hatására – képes átalakulni CBD-vé. A folyamat során a CBDA molekulából eltávozik egy karboxilcsoport, így keletkezik a CBD. Ezt a reakciót a kémiai szaknyelv angolul decarboxylation néven ismeri, magyarul jellemzően „dekarboxilezés” vagy „dekarboxiláció” formában szerepel.

A legtöbb CBD-tartalmú termék ilyen módon hőkezelt, azaz dekarboxilezett kivonatból készül, míg a CBDA megőrzéséhez kíméletes, alacsony hőmérsékletű feldolgozás szükséges. Emiatt a CBDA stabilitása és eltarthatósága fokozott odafigyelést igényel a gyártási és tárolási folyamatok során.

A CBDA olaj hatása a szervezetre

Gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatás

A CBDA potenciális gyulladáscsökkentő tulajdonságait először in vitro vizsgálatok során tárták fel. Egy japán kutatócsoport 2012-ben kimutatta, hogy a CBDA szelektíven gátolhatja a gyulladásos folyamatokban kulcsszerepet játszó COX-2 enzimet. Ezt a megfigyelést azonban későbbi kutatások nem minden esetben tudták megerősíteni.

Emellett a CBDA fájdalomcsillapító potenciáljára is történtek előzetes megfigyelések. 2013-ban állatkísérletek során megfigyelték, hogy a CBDA képes lehet befolyásolni a 5-HT1A szerotonin receptorok aktivitását, amelyek többek között a fájdalomérzet szabályozásában is szerepet játszanak. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a CBDA közvetve modulálhatja a szervezet fájdalomválaszait is.

Hányinger- és hányáscsillapító potenciál

A CBDA-val kapcsolatban az egyik legígéretesebb kutatási terület a hányinger és hányás csillapítása. Állatkísérletekben – például patkányokon – azt figyelték meg, hogy a CBDA kis mennyiségben adagolva is jelentősen enyhítheti a hányingerhez kapcsolódó tüneteket. Egy 2013-as vizsgálatban például a CBDA már igen alacsony dózisban is hatékonyan mérsékelte a lítium-klorid által kiváltott hányingeres reakciókat, még hatékonyabban, mint a CBD.

A kutatók szerint ez a hatás valószínűleg az 5-HT1A nevű szerotonin receptorhoz köthető, amely az agy hányás központjának működésében is szerepet játszik. Érdekesség, hogy a CBDA képes volt fokozni egy ismert hányáscsillapító gyógyszer, az Ondansetron hatását is – legalábbis állatkísérletek során.

Hangulatjavítás és stresszkezelés természetesen

Egyre több kutatás vizsgálja, hogy a CBDA milyen szerepet játszhat a hangulat és a stressz szabályozásában. Bár ezek a vizsgálatok jelenleg főként állatkísérleteken alapulnak, az eredmények alapján a CBDA lehetséges hatásai ígéretesek lehetnek.

A 2012-ben és 2013-ban végzett preklinikai vizsgálatok szerint a CBDA befolyásolhatja az 5-HT1A szerotonin receptort, amely az agyban fontos szerepet tölt be a szorongás, a hangulatzavarok és a hányinger szabályozásában. Ezekben a vizsgálatokban a CBDA hasonló hatásmechanizmust mutatott, mint egyes antidepresszáns és szorongásoldó gyógyszerek.

Az egyik kutatás során például kimutatták, hogy a CBDA olyan módon fokozhatja az 5-HT1A receptor aktivitását, amely csökkentheti a szorongáshoz és stresszhez kapcsolódó viselkedéseket állatoknál. Emellett a CBDA kis dózisban is hatékony volt. Ez a tény különösen figyelemre méltó a CBD-vel összehasonlítva, amelyből általában nagyobb adag szükséges hasonló hatások eléréséhez.

Fontos megjegyzés: Bár a fentiekben részletezett eredmények biztatóak, fontos hangsúlyozni, hogy egyelőre nincsenek olyan humán klinikai vizsgálatok, amelyek megerősítenek bármit is a CBDA hatása kapcsán emberek esetében. Remélhetőleg a közeljövőben a tudományos közösség megbízható adatokat szolgáltat majd ezen a területen is, amelyek pontosabban megítélhetővé teszik a CBDA valódi potenciálját.

CBDA vs CBD – Mi a különbség?

Bár a CBDA és a CBD kémiailag szoros rokonságban állnak egymással, hatásmechanizmusuk és alkalmazási lehetőségeik között több lényeges különbség is van. A CBD vs CBDA összehasonlítás első lépése a szerkezeti különbségekből indul ki. A CBDA molekuláján megtalálható egy karboxilcsoport, amely a CBD-ben már hiányzik, mivel az hő vagy idő hatására eltávozik (a folyamat neve: dekarboxiláció). Ez a szerkezeti eltérés meghatározza, hogyan viselkednek ezek a vegyületek a szervezetben.

Egyes laboratóriumi vizsgálatok szerint a CBDA nem kötődik közvetlenül az emberi szervezet kannabinoid receptoraihoz, míg a CBD sem kapcsolódik erősen ezekhez, de közvetve képes lehet befolyásolni az endokannabinoid rendszer működését. A CBDA hatása azonban elsősorban más célpontokra, például a szerotonin receptorokra és a gyulladásos jelátviteli utakra irányulhat, míg a CBD hatásprofilja ezeknél szélesebb körű.

Felszívódás és biológiai hasznosulás szempontjából is vannak különbségek. Egyes kutatások arra utalnak, hogy a CBDA biohasznosulása szájon át történő bevitel esetén jobb lehet, mint a CBD-é, igaz, ez nagymértékben függ az alkalmazott formulától és vivőanyagtól is.

További különbség, hogy míg a  CBD termékek legtöbbje hőkezelt, azaz dekarboxilezett kivonatot tartalmaz, addig a CBDA tartalmú készítmények csak gondos feldolgozással őrzik meg a nyers kannabidiol sav stabilitását. Fontos tudni, hogy a növényben szinte csak CBDA található, a CBD természetes formában jellemzően csak elenyésző mennyiségben fordul elő. A feldolgozás, illetve kivonás során azonban – különösen szuperkritikus CO₂ extrakció esetén – a CBDA egy, vagy akár jelentős hányada CBD-vé alakulhat, attól függően, milyen hőmérsékleten és nyomáson zajlik a folyamat.

Ezért a végső kenderolaj kivonatok jellemzően egyaránt tartalmaznak CBDA-t és CBD-t, még akkor is, ha külön hőkezelést nem alkalmaztak. Az arányukat nagyban befolyásolják az extrakciós paraméterek és az alkalmazott technológia.

Egyes gyártók ugyanakkor kifejezetten CBDA tartalmú CBD olajokat kínálnak, amelyek a nyers növényi forma jellemzőit őrzik meg, és így eltérő hatásprofillal rendelkezhetnek, mint a klasszikus, hőkezelt, jó minőségű CBD készítmények.

A CBDA tartalmú CBD olajok között elérhetők teljes spektrumú és széles spektrumú készítmények is. A teljes spektrumú változatok rendszerint tartalmaznak nyomokban THC-t is, ami bizonyos esetekben egészségügyi, illetve jogi szempontból egyaránt problémás lehet. A széles spektrumú CBD olajok ezzel szemben jellemzően THC-mentesek, így érzékenyebb felhasználók számára biztonságosabb választást jelenthetnek.

Hogyan alkalmazzuk a CBDA olajat?

A CBDA olaj alkalmazása még viszonylag új területnek számít, így jelenleg nincsenek egységes, tudományosan elfogadott adagolási protokollok. Az elérhető kutatások többsége preklinikai, vagyis sejttenyészeteken vagy állatkísérleteken alapul, ezért az emberekre vonatkozó adagolás csak irányadó lehet, nem tekinthető orvosi ajánlásnak.

Mivel a CBD adagolása is egyéni érzékenységtől, valamint számos más tényezőtől egyaránt függ, a CBDA esetében is érdemes kis adaggal kezdeni, majd fokozatosan emelni azt. 

A legtöbb CBDA olaj termék cseppentős kiszerelésben kapható, így a napi adag jól szabályozható. A készítmények alkalmazása általában szublingválisan, azaz a nyelv alá cseppentve történik, mivel ez a módszer segítheti a legjobban a hatóanyag felszívódását.

A cikkben említett CBD tanulmányok, illetve kutatások részletei eredeti nyelven a “Források” részben lévő, beágyazott linkeken keresztül érhetők el.