Ingyenes szállítás 15 000 Ft felett, akár másnapra! 0 Ft utánvétdíj!

Kollagén ráncok ellen: melyik típust válasszuk?

kollagén ráncok ellen és a bőr rugalmasságának támogatása

Tartalomjegyzék

A kollagén az emberi bőr egyik legfőbb építőanyaga. Ez a fehérje adja a bőr szárazanyagának, vagyis a víz nélküli tömegének körülbelül háromnegyedét. A kötőszövetekben lévő kollagén ráadásul nagyon lassan cserélődik, a teljes folyamat nagyjából 10-15 évet vesz igénybe [1.]. A kollagént nagyon sokszor a test ragasztójának is nevezik, ami nem véletlen, hiszen maga az elnevezés a görög kolla, vagyis ragasztó szóból ered. Mivel az életkor előrehaladtával a bőr kollagénállománya folyamatosan csökken, gyakran merül fel a kollagénpótlás gondolata a kezdeti ráncok finom vonalak formájában való megjelenésekor, illetve a bőröregedés kapcsán.

A különböző kollagénes étrend-kiegészítők népszerűek, a kutatások ugyanakkor vegyes képet adnak róluk. Mai cikkünkben igyekszünk teljesebb képet adni a kollagén ráncok ellen való alkalmazhatóságával kapcsolatos tudományos eredményekről. Emellett áttekintjük a kollagén szerepét a szervezetünkben, kitérve arra is, hogy melyik típus kapcsolódik leginkább a bőrhöz.

Segít a kollagén a ráncok ellen?

A bőr vázát leginkább egy rugalmas hálóként érdemes elképzelni. A kollagénrostok pontosan úgy tartják a bőrt, mint egy feszesen megkötött hálózat. Az idő múlásával ez a szerkezet meglazul és veszít a tartásából, akárcsak egy régi gumiszalag. A sejtek körüli támasztékot nagyrészt az I-es típusú kollagén adja. Ennek a fehérjének, valamint az elasztin nevű rugalmas rostoknak és a vizet megkötő hialuronsavnak köszönhető a bőr feszessége. Az öregedés során a kollagénállomány fokozatosan feldarabolódik és mennyisége csökkenni kezd. Ezzel párhuzamosan az elasztin és a hialuronsav állapota is átalakul, végül ezek a kötőszöveti változások vezetnek a ráncok megjelenéséhez [2.].

Az idősödő bőrben kialakuló kollagénhiány hátterében az I-es és a III-as típusú kollagén egyre csökkenő termelődése áll, miközben a megmaradó rostok folyamatosan merevebbé válnak [3.] [4.]. A napfény UV-sugárzása tovább gyorsítja a kollagénrostok leépülését. Az ultraibolya fény egyrészt gátolja a két legfőbb kollagéntípus előállítását [5.], másrészt aktiválja azokat az enzimeket, amelyek lebontják a bőr meglévő kollagénállományát [6.].

Az élelmiszerekből származó kollagén felszívódása és a bőrig vezető útja egy hosszabb folyamat. Az emésztés során a gyomor és a vékonybél enzimei a bevitt táplálékban lévő nagyméretű kollagén fehérjéket apróbb alkotóelemekre, vagyis aminosavakra és peptidekre bontják. A bélfalon keresztül már ezek a felaprózott darabok jutnak át a véráramba.

A kollagénes étrend-kiegészítők ezzel szemben már eleve ilyen kisebb darabokra bontott, hidrolizált kollagént tartalmaznak. Egy ilyen készítmény bevétele után alig egy-két órával a kollagénből származó apró peptidek már kimutathatóak a vérben. Ezek közül a leggyakoribb a prolil-hidroxiprolin nevű, két aminosavból felépülő kollagénpeptid [7.].

Egy laboratóriumi teszt során a kutatók pontosan ezt a vérben legnagyobb arányban előforduló kollagénpeptidet adták hozzá a bőr kötőszöveti sejtjeihez. A vizsgálat alapján a peptid jelenléte mérhetően fokozta a tenyésztett sejtek hialuronsavtermelését [8.]. Egy másik sejtvizsgálatban azt figyelték meg, hogy a kollagénpeptidek jelenlétében a sejtek több kollagént állítottak elő [9.]. Lényeges kiemelni viszont azt a tényt, hogy ezek az eredmények sejttenyészeteken végzett laboratóriumi kísérletekből származnak. A megfigyelések a hatásmechanizmus lehetséges hátterét mutatják meg, és nem a bőrben ténylegesen végbemenő folyamatokat írják le. Az eddigi tudományos eredmények alapján tehát nem következtethetünk egyértelműen arra, hogy a szájon át bevitt kollagén valóban segít a ráncok ellen.

Kollagén típusok: melyik a jó ráncok ellen?


A kollagénes étrend-kiegészítők dobozain sorakozó I-es, II-es vagy III-as számok sokszor megtévesztőek lehetnek. Ezek a római számok könnyen valamilyen erősségi fokozat benyomását kelthetik, a valóságban azonban egészen más célt szolgálnak, hiszen kollagén típusokat jelölnek. A típus pusztán azt mutatja meg, hogy az adott fehérje természetes formájában testünk melyik szövetében fordul elő. Az emberi szervezetben eddig összesen 28 különböző kollagéntípust írtak le [10.]. Az étrend-kiegészítőkben ezek közül leginkább az I-es, a II-es, a III-as, az V-ös és a X-es típus kap helyet [11.]. A bőr szempontjából alapvetően két változat számít. Az I-es típus a bőr, a csontok és az inak legfőbb kollagénje. A III-as típusú kollagén a bőr mélyebb rétegeiben található meg, és az I-es típussal közösen adja a bőrszövet feszességét. A II-es típusú kollagén kifejezetten a porcok építőeleme.

A bőrre vonatkozó vizsgálatok fókuszában jellemzően a hidrolizált kollagén áll. Ez a forma egy olyan kollagén fehérjét takar, amelyet enzimek segítségével kisebb darabokra, úgynevezett peptidekre bontottak. Sokan keresik a választ arra, hogy a kollagén típusok közül melyik a jó ráncok ellen. A tudomány erre viszonylag egyértelmű irányt mutat, a kutatások ugyanis szinte kizárólag az I-es típusba tartozó hidrolizált kollagén hatásait vizsgálják. 

A bőrön mért eredmények meglehetősen kettősek. Egy 10 vizsgálatot és 646 résztvevőt összesítő 2025-ös elemzés alapján a kollagént szedőknél javult a bőr hidratáltsága és rugalmassága a hatóanyag nélküli készítményt kapó csoporthoz képest [12.]. Egy korábbi, 19 kutatást és 1125 résztvevőt összegző elemzés 90 napos szedés után a ráncok esetében is javulást mutatott [13.]. Két konkrét kutatás is vizsgálta az arcon lévő barázdákat. Egy 114 fős, 45 és 65 év közötti nők bevonásával zajló vizsgálatban egy kifejezetten bőrre fejlesztett kollagénpeptid-keveréket alkalmaztak napi 2,5 grammos adagban. Nyolc hét eltelte után a szem körüli ráncok térfogata csökkent a placebócsoporthoz viszonyítva, ezt a kutatást azonban egy gyártó támogatta [14.]. Egy másik, 100 résztvevős vizsgálatban 12 hét eltelte után szintén javultak a szarkalábak és a bőr rugalmassága a placebóhoz képest [15.].

Érdemes azonban a helyén kezelni a fenti adatokat. Egy átfogóbb, 2025-ös elemzés 23 vizsgálatot és 1474 résztvevőt aszerint is értékelt, hogy ki finanszírozta a méréseket, illetve mennyire voltak megbízhatóak az adatok. A gyártótól független és igazán jó minőségű vizsgálatokban sem a bőr hidratáltságában, sem a rugalmasságban, sem pedig a ráncok csökkenésében nem volt mérhető változás a placebóhoz képest [16.]. A bőrre vonatkozó kutatások tehát jellemzően az I-es típusú hidrolizált kollagén alkalmazására fókuszálnak. Mivel a tudományos összkép vegyes, a termékek kiválasztásakor érdemes reális elvárásokat támasztani.

Krémek vagy étrend-kiegészítők: hogyan pótoljuk a kollagént?

krémek vagy kollagén étrend-kiegészítők összehasonlítása

Sokan állnak tanácstalanul a vásárlás előtt, amikor a kollagénes arckrémek és a különböző kollagén étrend-kiegészítők között próbálnak dönteni. A kollagén molekulája túlságosan nagy ahhoz, hogy a bőr felszínén áthatolva a mélyebb rétegekbe jusson. A hagyományos kollagénes krémek ezért leginkább csak a bőr legkülső rétegét hidratálják, a mélyebben fekvő irhát már nem érik el. Egy emberi bőrmintákon végzett laboratóriumi kutatás eredményei azonban megmutatták, hogy a krémbe kevert mikronizált, vagyis nagyon apró szemcsékre bontott kollagén képes lehet áthatolni a bőr legkülső rétegén és bejutni a bőrfelhám mélyebb rétegeibe az irha felé [17.].

A kollagénpótlás kapcsán a krémek vagy étrend-kiegészítők közötti választás kérdését egy közvetlen összehasonlító vizsgálat is érintette. Ebben 60 nő vett részt, mindannyian 40 és 50 év közöttiek voltak. A vizsgálatban használt, kis peptideket tartalmazó krém elsősorban a bőr felszíni hidratáltságán és rugalmasságán javított. A szájon át szedett kollagén ezzel párhuzamosan inkább a mélyebb bőrréteg sűrűségében hozott változást. A kutatás szerzői az eltérő működési mechanizmusok alapján a szájon át szedett és a bőrre kent kollagén formák eredményeit egymást kiegészítőnek tartják [18.].

Amennyiben a kollagénpótlás lehetséges módját keressük, a bőségesebb kutatási háttér miatt talán a belsőleg alkalmazandó kollagén készítmények jelenthetik a megfontolandó irányt.

Növényi vs hal vs marha kollagén: melyiket válasszuk?

A vásárlókban rendszeresen felmerül a növényi, a halból és a marhából származó kollagén közötti választás kérdése. Fontos tisztázni egy alapvető biológiai tényt, miszerint a természetben valódi kollagént kizárólag az állatok képesek termelni [19.]. A boltok polcain növényi kollagén néven kínált készítmények valójában csak a kollagén felépítéséhez szükséges aminosavakat biztosítják a szervezet számára, például a prolint és a glicint. Ezek az összetevők a hüvelyesekben, a szójában és a különböző magvakban is megtalálhatók. Továbbá a laboratóriumi körülmények között előállított vegán fehérjék szerkezetileg szintén eltérnek az igazi kollagéntől.

Az állati eredetű készítmények csomagolásán szereplő típusjelzés elárulja, hogy az adott kollagén fehérje milyen állatból, illetve annak melyik szövetéből származik. Az egyes alapanyagok között érdemi különbségeket figyelhetünk meg. A halak leginkább az I-es típusú, míg a szarvasmarhák az I-es és a III-as típusú kollagén kinyerését teszik lehetővé. Ezzel párhuzamosan a csirkeporc a II-es típusú, a tojáshéj hártyája pedig az V-ös típusú kollagén forrása. A piacon kapható hidrolizált kollagén leggyakrabban marhából, sertésből vagy tengeri élőlényekből készül, a termék tulajdonságait pedig elsősorban a kollagén típusa és az alapanyag forrása határozza meg [20.].

A tengeri alapanyagokból készült változatok a szárazföldi állatokat érintő megbetegedések okán kerültek előtérbe, mivel emiatt kezdtek más kollagénforrásokat keresni [21.]. Több kisebb kutatás vizsgálta a halkollagén felszívódását és hatásait. Egy kísérlet rávilágított arra, hogy a halpikkelyből készült hidrolizátum elfogyasztását követően a sertésbőrből nyert fehérjéhez képest nagyobb mennyiségben jelentek meg a vérben a kollagénből származó peptidek [22.]. Egy további vizsgálat során a halkollagént fogyasztó nőknél a ráncok súlyossága 35 százalékkal mérséklődött a saját kiindulási állapotukhoz viszonyítva [23.]. Érdemes ugyanakkor figyelembe venni egy átfogóbb elemzés megállapítását is, amely a bőr rugalmassága szempontjából nem talált lényeges eltérést a különféle kollagénforrások között [24.].

Diagnosztizált halallergia fennállásakor a tengeri eredetű kollagén fogyasztása kerülendő, mivel a halzselatin allergiás reakciót válthat ki [25.]. A szakirodalom dokumentált egy súlyos gyermekkori esetet is egy halkollagént tartalmazó gumicukor fogyasztásához köthetően [26.]. Allergiás reakció azonban a szárazföldi állatokból származó termékeknél is előfordulhat. Az emlősökből kinyert összetevők elhagyása megfontolandó lehet az úgynevezett alfa-gal szindrómában érintett betegek számára. Ezt a speciális allergiát az emlősök húsában megtalálható alfa-gal cukormolekula idézi elő, a szakemberek ezt a vegyületet a hagyományos marhazselatinban is kimutatták. A vörös húsokra allergiás személyek jelentős része a zselatinra is hasonló érzékenységet mutatott [27.].

A bőr szerkezete szempontjából a halból és a marhából nyert források egyaránt I-es típusú kollagént tartalmaznak. A különböző készítmények közötti végső döntést így sokkal inkább a személyes táplálkozási szokások, továbbá az esetlegesen meglévő egyéni allergiák határozzák meg.

Mire figyeljünk, ha kollagént választunk ráncok ellen?

A ráncok elleni céllal keresett kollagénkészítmények között eltérő árakkal és adagolási útmutatókkal találkozhatunk. Első pillantásra sokszor egyáltalán nem egyértelmű, mi alapján érdemes letenni a voksunkat egyik vagy másik termék mellett. A tudatos döntéshez éppen ezért javasolt néhány alapvető szempontot alaposabban is megvizsgálni.

Amikor egy készítményt közelebbről szemügyre veszünk, az első adat többnyire a javasolt napi mennyiség. A tudományos vizsgálatokban a kollagén adagolása meglehetősen változatos képet mutatott, a kutatók jellemzően napi 1 és 10 gramm közötti értéket alkalmaztak. A szakemberek leggyakrabban a napi 4 grammos mennyiség mellett döntöttek [12.]. Egy 69 fős, 35 és 55 év közötti nőket vizsgáló kutatásban a résztvevők napi 2,5 vagy 5 gramm hidrolizált kollagént kaptak 8 héten keresztül. A mérések szerint a bőr rugalmassága a placebócsoporthoz viszonyítva mindkét adag esetében javulást mutatott. A bőrön végzett kísérletek általában 8 vagy 12 hétig tartottak [28.] [15.]. Fontos szem előtt tartani, hogy ezek az értékek kizárólag a kutatásokban alkalmazott mennyiségeket és időtartamokat tükrözik. A mindennapi használat során a pontos adagolást minden esetben az adott termék útmutatója határozza meg.

Az adagolás tisztázása után a termék formája következik, ahol a kiszerelés kiválasztása elsősorban a személyes kényelmünkön múlik. Legyen szó porról, kapszuláról vagy éppen egy folyékony kollagén formuláról, a tudományos vizsgálatok egyelőre nem vetették össze közvetlenül ezeket a megoldásokat. A kutatók inkább arra fókuszáltak, hogy a feldolgozási folyamat során milyen apró darabokra bontották az adott fehérjét. Egy kutatás két olyan hidrolizált kollagént hasonlított össze, amelyek a korábban említett apró, két aminosavból álló kollagénpeptidek mennyiségében tértek el. Amelyik többet tartalmazott belőlük, az jobban javította az arcbőr hidratáltságát [29.].

A forma mellett az összetevők listája is lényeges szempont. Számos termék a fehérje mellett C-vitamint is tartalmaz, ami hozzájárul a megfelelő kollagénképződéshez és ezen keresztül a bőr normál állapotának, működésének fenntartásához [30.]. Lényeges megjegyezni, hogy ez a tudományos megállapítás kifejezetten magára a C-vitaminra vonatkozik.

A vásárlás során jogosan merül fel a kérdés, hogy biztonsági szempontból pontosan melyik a legjobb kollagén a piacon. Egy huszonöt vizsgálatot összegző áttekintés alapján a felnőtt résztvevők a szájon át szedett hidrolizált kollagént általában jól tolerálták, és a mellékhatások előfordulása alacsony volt [31.]. A választási lehetőségeket ugyanakkor az egyéni érzékenység szűkítheti.

Mindezen információk fényében szinte elkerülhetetlen a végső kérdés, vajon a kollagénnek klinikailag bizonyított hatása van? A kutatások jelenlegi állása alapján erre a felvetésre nincs egyértelmű és határozott igenlő válasz. Bár az összefoglaló elemzések egy része valóban javulást mutatott ki a bőr állapotában a kollagén étrend-kiegészítők alkalmazása kapcsán, a gyártóktól független és igazán jó minőségű vizsgálatok nem igazoltak hasonló hatást [16.]. A klinikai kép tehát meglehetősen vegyes, a rendelkezésre álló tudományos adatok nem adnak teljesen egyértelmű iránymutatást. A tudatos választásban éppen ezért a fentebb már részletezett szempontok nyújthatnak érdemi segítséget.

USA medical Kollagén Komplex kapszula 5 kollagén típussal

Egyetlen készítményben szeretnéd megkapni a különböző forrásokból származó hidrolizált kollagéneket? A magyar-amerikai fejlesztésű USA medical Kollagén Komplex kapszula praktikus választás lehet számodra. Ezzel a termékkel kényelmesen tudod kiegészíteni a mindennapi étrendedet.

✔ Szabadalmaztatott alapanyagok. A készítmény ötvözi az I-es, II-es, III-as, V-ös és X-es típusú kollagén formákat, amelyeket a Solugel®, a Naticol® és a ChondrActiv™, valamint a tojáshéjmembrán-kollagén források biztosítanak.

✔ Napi 1000 mg hidrolizált kollagén. Ez a teljes mennyiség a napi adagban 700 mg marhakollagénből, 100 mg halkollagénből, 100 mg csirkeporc-kollagénből és 100 mg tojáshéjmembrán-kollagénből tevődik össze.

✔ Gondosan választott kiegészítő összetevők. A kollagének mellett a napi adag 100 mg C-vitamint és 100 mg hialuronsavat is biztosít. A C-vitamin hozzájárul a megfelelő kollagénképződéshez és ezen keresztül a bőr normál állapotának, működésének fenntartásához.

✔ Kapszulás kiszerelés a könnyű alkalmazásért. A por alakú kiszereléssel szemben ezt nem kell feloldani, az adagolása pedig egyszerű és pontos.

Figyelem!
A kapszula halat, tojást és marhából származó kollagént tartalmaz. Hal- vagy tojásallergia esetén nem fogyasztható, alfa-gal érzékenység esetén fogyasztása előtt kérd ki orvosod véleményét.

👉 Kattints ide és ismerd meg az USA medical Kollagén Komplex kapszulát!

Az étrend-kiegészítő készítmények nem helyettesítik a kiegyensúlyozott, vegyes étrendet és az egészséges életmódot. Az étrend-kiegészítő nem gyógyszer, betegségek megelőzésére, kezelésére, gyógyítására nem alkalmas.

[1.] Salamito, M., Haydont, V., Pageon, H., Ruggiero, F., Girardeau-Hubert, S. (2025): Collagen diversity in human skin: Aging, wound healing, and disorders. Matrix biology : journal of the International Society for Matrix Biology, 140, 133-153.
https://doi.org/10.1016/j.matbio.2025.07.006

[2.] Shin, J. W., Kwon, S. H., Choi, J. Y., Na, J. I., Huh, C. H., Choi, H. R. et al. (2019): Molecular Mechanisms of Dermal Aging and Antiaging Approaches. International journal of molecular sciences, 20(9).
https://doi.org/10.3390/ijms20092126

[3.] Varani, J., Dame, M. K., Rittie, L., Fligiel, S. E., Kang, S., Fisher, G. J. et al. (2006): Decreased collagen production in chronologically aged skin: roles of age-dependent alteration in fibroblast function and defective mechanical stimulation. The American journal of pathology, 168(6), 1861-8.
https://doi.org/10.2353/ajpath.2006.051302

[4.] He, T., Fisher, G. J., Kim, A. J., Quan, T. (2023): Age-related changes in dermal collagen physical properties in human skin. PloS one, 18(12), e0292791.
https://doi.org/10.1371/journal.pone.0292791

[5.] Lochner, K., Gaemlich, A., Südel, K. M., Venzke, K., Moll, I., Knott, A. et al. (2007): Expression of decorin and collagens I and III in different layers of human skin in vivo: a laser capture microdissection study. Biogerontology, 8(3), 269-82.
https://doi.org/10.1007/s10522-006-9070-6

[6.] Quan, T., Qin, Z., Xia, W., Shao, Y., Voorhees, J. J., Fisher, G. J. (2009): Matrix-degrading metalloproteinases in photoaging. The journal of investigative dermatology. Symposium proceedings, 14(1), 20-4.
https://doi.org/10.1038/jidsymp.2009.8

[7.] Iwai, K., Hasegawa, T., Taguchi, Y., Morimatsu, F., Sato, K., Nakamura, Y. et al. (2005): Identification of food-derived collagen peptides in human blood after oral ingestion of gelatin hydrolysates. Journal of agricultural and food chemistry, 53(16), 6531-6.
https://doi.org/10.1021/jf050206p

[8.] Ohara, H., Ichikawa, S., Matsumoto, H., Akiyama, M., Fujimoto, N., Kobayashi, T. et al. (2010): Collagen-derived dipeptide, proline-hydroxyproline, stimulates cell proliferation and hyaluronic acid synthesis in cultured human dermal fibroblasts. The Journal of dermatology, 37(4), 330-8.
https://doi.org/10.1111/j.1346-8138.2010.00827.x

[9.] Dierckx, S., Patrizi, M., Merino, M., González, S., Mullor, J. L., Nergiz-Unal, R. (2024): Collagen peptides affect collagen synthesis and the expression of collagen, elastin, and versican genes in cultured human dermal fibroblasts. Frontiers in medicine, 11, 1397517.
https://doi.org/10.3389/fmed.2024.1397517

[10.] Bella, J., Hulmes, D. J. (2017): Fibrillar Collagens. Sub-cellular biochemistry, 82, 457-490.
https://doi.org/10.1007/978-3-319-49674-0_14

[11.] Shahrajabian, M. H., Sun, W. (2024): Mechanism of Action of Collagen and Epidermal Growth Factor: A Review on Theory and Research Methods. Mini reviews in medicinal chemistry, 24(4), 453-477.
https://doi.org/10.2174/1389557523666230816090054

[12.] Danessa, G., Notario, D., Regina, R. (2025): Effects of collagen-based supplements on skin's hydration and elasticity: A systematic review and meta-analysis. Indian journal of dermatology, venereology and leprology, 91(6), 730-740.
https://doi.org/10.25259/IJDVL_1165_2023

[13.] de Miranda, R. B., Weimer, P., Rossi, R. C. (2021): Effects of hydrolyzed collagen supplementation on skin aging: a systematic review and meta-analysis. International journal of dermatology, 60(12), 1449-1461.
https://doi.org/10.1111/ijd.15518

[14.] Proksch, E., Schunck, M., Zague, V., Segger, D., Degwert, J., Oesser, S. (2014): Oral intake of specific bioactive collagen peptides reduces skin wrinkles and increases dermal matrix synthesis. Skin pharmacology and physiology, 27(3), 113-9.
https://doi.org/10.1159/000355523

[15.] Kim, J., Lee, S. G., Lee, J., Choi, S., Suk, J., Lee, J. H. et al. (2022): Oral Supplementation of Low-Molecular-Weight Collagen Peptides Reduces Skin Wrinkles and Improves Biophysical Properties of Skin: A Randomized, Double-Blinded, Placebo-Controlled Study. Journal of medicinal food, 25(12), 1146-1154.
https://doi.org/10.1089/jmf.2022.K.0097

[16.] Myung, S. K., Park, Y. (2025): Effects of Collagen Supplements on Skin Aging: A Systematic Review and Meta-Analysis of Randomized Controlled Trials. The American journal of medicine, 138(9), 1264-1277.
https://doi.org/10.1016/j.amjmed.2025.04.034

[17.] Lubart, R., Yariv, I., Fixler, D., Lipovsky, A. (2022): A Novel Facial Cream Based on Skin-penetrable Fibrillar Collagen Microparticles. The Journal of clinical and aesthetic dermatology, 15(5), 59-64.
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/35642230/

[18.] Maia Campos, P. M. B. G., Melo, M. O., Siqueira César, F. C. (2019): Topical application and oral supplementation of peptides in the improvement of skin viscoelasticity and density. Journal of cosmetic dermatology, 18(6), 1693-1699.
https://doi.org/10.1111/jocd.12893

[19.] Exposito, J. Y., Cluzel, C., Garrone, R., Lethias, C. (2002): Evolution of collagens. The Anatomical record, 268(3), 302-16.
https://doi.org/10.1002/ar.10162

[20.] León-López, A., Morales-Peñaloza, A., Martínez-Juárez, V. M., Vargas-Torres, A., Zeugolis, D. I., Aguirre-Álvarez, G. (2019): Hydrolyzed Collagen-Sources and Applications. Molecules (Basel, Switzerland), 24(22).
https://doi.org/10.3390/molecules24224031

[21.] Felician, F. F., Xia, C., Qi, W., Xu, H. (2018): Collagen from Marine Biological Sources and Medical Applications. Chemistry & biodiversity, 15(5), e1700557.
https://doi.org/10.1002/cbdv.201700557

[22.] Ohara, H., Matsumoto, H., Ito, K., Iwai, K., Sato, K. (2007): Comparison of quantity and structures of hydroxyproline-containing peptides in human blood after oral ingestion of gelatin hydrolysates from different sources. Journal of agricultural and food chemistry, 55(4), 1532-5.
https://doi.org/10.1021/jf062834s

[23.] Evans, M., Lewis, E. D., Zakaria, N., Pelipyagina, T., Guthrie, N. (2021): A randomized, triple-blind, placebo-controlled, parallel study to evaluate the efficacy of a freshwater marine collagen on skin wrinkles and elasticity. Journal of cosmetic dermatology, 20(3), 825-834.
https://doi.org/10.1111/jocd.13676

[24.] Pu, S. Y., Huang, Y. L., Pu, C. M., Kang, Y. N., Hoang, K. D., Chen, K. H. et al. (2023): Effects of Oral Collagen for Skin Anti-Aging: A Systematic Review and Meta-Analysis. Nutrients, 15(9).
https://doi.org/10.3390/nu15092080

[25.] Sakaguchi, M., Toda, M., Ebihara, T., Irie, S., Hori, H., Imai, A. et al. (2000): IgE antibody to fish gelatin (type I collagen) in patients with fish allergy. The Journal of allergy and clinical immunology, 106(3), 579-84.
https://doi.org/10.1067/mai.2000.108499

[26.] Ueno, R., Takaoka, Y., Shimojo, N., Ohno, F., Yamaguchi, T., Matsunaga, K. et al. (2020): A case of pediatric anaphylaxis caused by gummy tablets containing fish collagen. Asia Pacific allergy, 10(4), e35.
https://doi.org/10.5415/apallergy.2020.10.e35

[27.] Mullins, R. J., James, H., Platts-Mills, T. A., Commins, S. (2012): Relationship between red meat allergy and sensitization to gelatin and galactose-α-1,3-galactose. The Journal of allergy and clinical immunology, 129(5), 1334-1342.
https://doi.org/10.1016/j.jaci.2012.02.038

[28.] Proksch, E., Segger, D., Degwert, J., Schunck, M., Zague, V., Oesser, S. (2014): Oral supplementation of specific collagen peptides has beneficial effects on human skin physiology: a double-blind, placebo-controlled study. Skin pharmacology and physiology, 27(1), 47-55.
https://doi.org/10.1159/000351376

[29.] Inoue, N., Sugihara, F., Wang, X. (2016): Ingestion of bioactive collagen hydrolysates enhance facial skin moisture and elasticity and reduce facial ageing signs in a randomised double-blind placebo-controlled clinical study. Journal of the science of food and agriculture, 96(12), 4077-81.
https://doi.org/10.1002/jsfa.7606

[30.] A Bizottság 432/2012/EU rendelete az élelmiszerekkel kapcsolatos, nem a betegségek kockázatának csökkentésére, illetve nem a gyermekek fejlődésére és egészségére vonatkozó engedélyezett egészségre vonatkozó állítások listájának megállapításáról (egységes szerkezetben).
https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:02012R0432-20210517

[31.] Bassila, C., Bassila, J. C., Slim, M. (2026): Efficacy and safety of hydrolyzed collagen supplementation on skin health outcomes: a systematic literature review of randomized controlled trials. European journal of clinical nutrition, 80(9), 867-885.
https://doi.org/10.1038/s41430-026-01778-3

Fontos!

A blogcikkeinkben közölt információk és állítások az étrend-kiegészítő és kozmetikum készítményeink összetevőiről, valamint azok hatásairól tudományos kutatások és klinikai vizsgálatok eredményein alapulnak. Ezeket az információkat az olvasók széles körű tájékoztatása céljából közöljük, és nem célunk bárkit, bármilyen módon termékek megvásárlására ösztönözni. A cikkekben közölt információk, illetve állítások alapját képező eredeti forrásokat minden esetben feltüntetjük a szöveges tartalom lezárásaként.
Fontos kihangsúlyozni, hogy az étrend-kiegészítők fogyasztása, illetve a kozmetikum készítmények használata nem helyettesíti a kiegyensúlyozott és változatos étrendet, valamint az egészséges életmódot. Fogyasztásuk, illetve használatuk nem helyettesíti továbbá a szakorvosi diagnózis felállítását, valamint a gyógyszeres, vagy bármilyen egyéb orvosi kezelést.
Mielőtt étrend-kiegészítőt fogyasztana, illetve kozmetikum készítményt használna, mindenképpen konzultáljon orvosával, különösen akkor, ha Ön terhes, szoptat, bármilyen egészségügyi problémája van, vagy gyógyszereket szed.

Facebook
Twitter
WhatsApp
Email

A cikk szerzője:

Népszerű cikkeink

Legkelendőbb termékeink