Weboldalunk az ünnepek alatt is üzemel, azonban nincs kiszállítás 2024.12.24-től 29-ig és 2024.12.31-től 2025.01.01-ig. Ügyfélszolgálatunk 2025.01.06-tól újra elérhető.
Weboldalunk az ünnepek alatt is üzemel, azonban nincs kiszállítás 2024.12.24-től 29-ig és 2024.12.31-től 2025.01.01-ig. Ügyfélszolgálatunk 2025.01.06-tól újra elérhető.
Az epilepszia a központi idegrendszer egyik leggyakoribb rendellenessége, amely a tudományos körök becslése alapján világszerte több millió embert érint. Sajnos számos beteg esetében a hagyományos gyógyszeres terápiák csak részben enyhítik a tüneteket, így egyre többen fordulnak kiegészítő, illetve alternatív megoldások felé.
A cikkünk célja, hogy átfogó, de közérthető formában mutassa be az epilepszia alapjait, a diagnózishoz vezető lépéseket, a különböző roham típusok jellemzőit, valamint a CBD-vel kapcsolatban jelenleg elérhető tudományos eredményeket és gyakorlati tapasztalatokat. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a kannabidiol semmiképpen sem csodaszer. Emellett a CBD epilepsziára történő alkalmazása mindenképpen orvosi felügyeletet igényel, ugyanis a rohamok megelőzése és kezelése a legtöbb esetben összetett, személyre szabott terápiát igényel.
A CBD az egyik legtöbbet kutatott, természetes eredetű vegyület napjainkban. Számos vezető kutatóintézet folytat vizsgálatokat annak feltérképezésére, hogy a kannabidiol hogyan befolyásolhatja az epilepsziás rohamokat. A kutatói érdeklődés egyik fő oka, hogy a gyermekkori, nehezen kezelhető epilepszia típusok (például a Dravet-szindróma vagy a Lennox–Gastaut-szindróma) esetében korábban több bíztató eredmény is született már a CBD epilepszia esetén történő alkalmazásával kapcsolatban. Nézzünk meg meg most ezek közül néhányat a teljesség igénye nélkül.
Főbb eredmények:
Összefoglalás:
A CBD kiegészítő kezelésként segíthet mérsékelni a rohamokat nehezen kezelhető epilepsziában (különösen Lennox-Gastaut- és Dravet-szindrómában), azonban a hatékonyság növekedésével együtt a mellékhatások kockázata is emelkedhet.
Főbb eredmények és következtetések:
Epilepszia rohamok csillapítása: Előzetes kutatások szerint a CBD többféle mechanizmuson keresztül (például egyes receptorok gátlásával és az adenozin-rendszer befolyásolásával) segíthet csökkenteni az epilepsziás rohamok gyakoriságát, illetve azok erősségét.
Biztonságosság: A rendelkezésre álló kisebb tanulmányok szerint a CBD általában jól tolerálható, illetve komoly mellékhatások ritkán fordulnak elő, bár hosszú távú és nagyobb létszámú emberi vizsgálatok még hiányoznak.
Egyéb lehetséges előnyök: A kutatók szerint a CBD-nek lehet szorongáscsökkentő, antipszichotikus és gyulladáscsökkentő hatása, valamint védheti az idegsejteket különböző károsodásoktól.
Hiányosságok: Szinte kizárólag előzetes állatkísérleti és néhány emberi esettanulmány vagy kis létszámú vizsgálat áll rendelkezésre. További nagyobb, szigorúan kontrollált klinikai kutatásokra van szükség, hogy egyértelműen megállapítható legyen a CBD hatékonysága és a biztonságossága epilepsziában és más idegrendszeri rendellenességekben.
Összegzés:
A CBD sokoldalúan hathat az idegrendszerre, ami izgalmas lehetőséget kínál többféle idegrendszeri és pszichiátriai probléma, például a gyógyszerrezisztens epilepszia kezelésében. Mindazonáltal további, jól megtervezett klinikai vizsgálatokra van szükség, hogy pontosan megértsük a CBD hatásmechanizmusait és biztonságosan alkalmazhassuk a hétköznapi orvoslásban.
Az epilepszia egy krónikus neurológiai állapot, amely az agy elektromos tevékenységének hirtelen, kóros kilengései miatt visszatérő rohamokat okoz. Az orvosi definíció szerint epilepsziáról akkor beszélhetünk, ha legalább két, spontán roham következik be, és a későbbi rohamok előfordulásának kockázata is jelentős. Bár a legtöbben a epilepsziás nagyrohamot (grand mal) tartják a betegség tipikus formájának, valójában számos, egészen eltérő lefolyású rohamtípus is létezik. Az epilepsziás rohamok izomgörccsel, rángással, esetenként pedig eszméletvesztéssel is járhatnak.
Epilepszia gyanúja esetén az orvos több lépésből álló vizsgálati folyamatot végez. Ennek legfőbb elemei:
Részletes kórtörténet feltárás
A beteggel vagy a hozzátartozóval történő beszélgetés rávilágíthat arra, milyen gyakran és milyen körülmények között jelentkeznek a rohamok. Az orvos feltárja a családi kórtörténetet, ami kiemelten fontos, hiszen egy esetleges korábbi agysérülés, vagy számos örökletes betegség előfordulása is egyaránt befolyásolhatja az agy működését.
Labor- és egyéb orvosi vizsgálatok
A vérvizsgálatok kizárhatnak olyan anyagcsere- vagy fertőzéses problémákat, amelyek hasonló tüneteket válthatnak ki, mint az epilepszia. Emellett az MRI és a CT vizsgálat lehetővé teszi, hogy a szakemberek képet kapjanak az agy szerkezeti épségéről, és kizárják például a tumor vagy az agyszövetek hegesedésének lehetőségét.
EEG (Elektroenkefalográfia)
Az Elektroenkefalográfia (EEG) egy neurológiai vizsgálat, melynek segítségével az agy aktivitását figyelik meg. Az idegsejtek egymás között jelzéseket adnak át, mely tevékenység vizsgálható az elektromos feszültség változásainak megfigyelésén keresztül. Az elektromos feszültség változásainak jelei egészen a fej felületére jutnak el, ahol érzékeny elektródákkal érzékelik és grafikonon rögzítik az adatokat. Az EEG berendezés főleg az epilepszia és az alvászavarok diagnosztikájában használatos.
Előkészületek
A beteg leül vagy lefekszik egy nyugodt, kényelmes helyzetbe. A fejbőrre vékony vezető gélt kennek, és rögzítik az apró elektródákat, többnyire egy sapkaszerű eszközzel vagy pántokkal. Ez lehetővé teszi, hogy az agy által kibocsátott elektromos impulzusok torzítás nélkül jussanak a mérőeszközhöz.
Mérés különböző helyzetekben
Az EEG vizsgálatot általában nyugalmi állapotban végzik, miközben a betegnek időnként csukott, majd nyitott szemmel kell maradnia, vagy mélyeket lélegeznie.
Epilepszia roham-provokáció: szükség lehet rá
Előfordulhat, hogy a páciensnél tudatosan megpróbálnak epilepszia rohamot kiváltani (természetesen szigorúan ellenőrzött körülmények között), például alvásmegvonással, mert bizonyos típusú rohamok ilyenkor könnyebben megjelennek. Emellett az EEG vizsgálat során gyakran alkalmaznak villogó fényforrást – ún. stroboszkópot – is, mert a fényingerek szintén képesek lehetnek rohamokat kiváltani bizonyos epilepszia fajták esetében.
Az EEG vizsgálat kiértékelése
Az összegyűjtött adatokat egy számítógépes program grafikonként jeleníti meg, amelyen a gyakorlott neurológus vagy epileptológus felismerheti az epilepsziára jellemző rajzolatokat. Ezek a mintázatok egyértelműen jelzik, hogy melyik agyi területről indul az epilepsziás roham.
A WHO adatai szerint az epilepszia több, mint 65 millió embert érint a világon, bármely életkorban megjelenhet, egyaránt érint minden fajú, etnikai hovatartozású és életkorú férfit és nőt. A rohamok lefolyása rendkívül változatos lehet: a látványos, izomrángásokkal és eszméletvesztéssel járó formától egészen a néhány másodperces ájulásig (absence rohamok).
Az epilepszia gyerekeknél a leggyakrabban előforduló neurológiai betegség. A statisztikák szerint a gyerekek 5%-a életében legalább egyszer él át epilepsziás rohamot.
Abban az esetben ha valakinél roham jelentkezik, még nem jelent feltétlenül epilepsziát. A Nemzetközi Epilepsziaellenes Liga (angolul: International League Against Epilepsy, ILAE) általi meghatározás alapján az alábbi pontok bármelyikének teljesülése esetén epilepszia diagnosztizálható:
Az epilepsziás roham általában váratlanul jön, a gyereket és a szülőket egyaránt meglepi és megijeszti. Nem létezik tipikus életkor, amelynél az epilepszia nagyobb mértékben megjelenne, a kisbabákat és a serdülőket is egyaránt érintheti. Leggyakrabban nagyon korán, az újszülötteknél és csecsemőknél jelenik meg.
Az epilepszia hátterében lehet genetikai öröklődés, de az idegrendszer sérülése által is létrejöhet. Veleszületett betegség esetén a legfőbb kockázati tényező az agy elégtelen oxigénellátása a prenatális időszakban. Szerzett formában daganat, fertőzés vagy agysérülés és okozhat epilepsziát.
Sok esetben sohasem sikerül megtudni az epilepszia létrejöttének valódi okát, vannak azonban ismert tényezők, amelyek a betegséget kiválthatják:
A felsorolt tényezők közül nézzünk meg néhányat közelebbről!
Bizonyos epilepszia típusok egy adott családon belül gyakrabban fordulnak elő, ami genetikai összefüggésre utal. A genetikai hajlam ugyan önmagában nem garantálja az epilepszia kialakulását, ám más tényezőkkel együtt növelheti annak kockázatát.
Az agyat érintő bármilyen fizikai károsodás – például sportsérülés, közlekedési baleset vagy erős ütés – később epilepsziát okozhat. A statisztikák alapján a fiatal felnőtteknél a szerzett epilepszia egyik leggyakoribb oka a korábbi fejsérülés. Az ilyen típusú, úgynevezett poszttraumás epilepszia olykor csak évekkel a sérülés után jelentkezik, ami nagyban megnehezíti az ok-okozati kapcsolat felismerését.
Agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás vagy más, a központi idegrendszert érintő fertőzések hosszú távú változásokat idézhetnek elő az idegsejtek működésében. Ez az agyi gyulladásos válasz később epilepsziás rohamokhoz vezethet. A szakemberek ezért javasolják minden, súlyos fertőzésen átesett páciens esetében a neurológiai utánkövetést, hogy minél előbb felismerhető legyen, ha rohamaktivitás alakul ki.
Idősebb korban a stroke – vagyis az agyi érkatasztrófa – az egyik legfontosabb kockázati tényező. Ha az agy valamelyik területe vérellátási zavar miatt károsodik, az érintett neuronok környezetében megnőhet a kóros elektromos kisülések esélye. Egyes kutatók megfigyelték, hogy a stroke-on átesett betegek egy részénél akár évekkel az első esemény után is kialakulhatnak epilepsziás rohamok, ami rendszeres ellenőrzést tesz indokolttá.
Agyi tumorok (legyenek akár jó-, akár rosszindulatúak) időnként epilepsziás rohamokat válthatnak ki, különösen, ha az érintett terület fokozott nyomás alá kerül. Emellett veleszületett agyi rendellenességek, vagy agyi struktúrahibák szintén hajlamossá tehetik a pácienst az epilepsziás rohamokra.
Az epilepsziás esetek jelentős hányadánál sajnos nem derül fény egyetlen konkrét kiváltó tényezőre sem. Ezeket a „rejtélyes” eseteket hívjuk idiopátiás epilepsziának. Bár a rohamok eredete nem ismert, az orvosi tapasztalat azt mutatja, hogy ilyen helyzetekben is gyakran jól reagálnak a betegek a gyógyszeres vagy kiegészítő kezelésekre.
A betegség általában az első epilepsziás rohammal kezdődik, miközben az ismeretek alapján ismétlődésének valószínűsége kevesebb, mint 50 százalék. Az első roham után nem mindig következik be második. Jellegzetes lefolyás az ismételt és hosszantartó rohamok előfordulása, melyek bármilyen életkorban megjelenhetnek.
Az epilepszia igen sokféle formában jelentkezhet, hiszen a rohamok jellege, időtartama és intenzitása egyaránt függ attól, hogy az agy mely területén jön létre a kóros elektromos aktivitás. A szakértők hangsúlyozzák: két érintett személy epilepsziája akár teljesen különböző tünetekkel is járhat, ezért fontos, hogy átfogó képet kapjunk a gyakrabban és a ritkábban előforduló jelenségekről.
Egyes epilepsziás betegeknél a rohamot megelőzően rövid ideig tartó, de jellegzetes tünetek is jelentkezhetnek, amelyeket gyűjtőnéven „aurának” neveznek. Ezek a tünetek lehetnek például:
Látászavarok, villanások: Egyesek felvillanó fényes pontokat, elmosódott foltokat vagy szokatlan színeket észlelnek.
Szokatlan szagok és ízek: Hirtelen megjelenő, erős illat vagy íz, amelynek nincs valós külső forrása.
Bizarr testi érzetek: Zsibbadás, hőhullám vagy belső remegés.
A Nemzetközi Epilepsziaellenes Liga szerint az epilepszia fajtáti a következők lehetnek:
A gócos görcsök – vagy más néven fokális rohamok akkor jelentkeznek, amikor az epilepsziás aktivitás az agy egy meghatározott pontjából indul ki. A gócos epilepsziás rohamok több altípusba sorolhatók:
Egyszerű gócos görcsök: A beteg végig tudatánál marad, de speciális tünetek lépnek fel, például hirtelen izomrángás egy adott végtagon, vagy szokatlan hang, illetve szagérzet is felléphet. Ezek a rohamok általában rövid lefolyásúak, és sokan a hétköznapi szóhasználatban epilepsziás görcsöknek nevezik.
Komplex gócos görcsök: Ilyenkor már zavart tudatállapot is megjelenhet, esetleg automatizmusokkal – céltalan mozdulatokkal – kísérve. Az efféle rohamot követően gyakori a részleges vagy teljes emlékezetkiesés.
A generalizált rohamok már kezdetben az agy mindkét féltekéjét érintik, ezért sokkal inkább jellemző a velük járó eszméletvesztés. A generalizált rohamok főbb altípusai a következők:
Nagyroham (tónikus-klónikus roham, vagy grand mal): A köznyelvben sokszor egyszerűen epilepsziás görcsnek nevezik, hiszen gyors egymásutánban jelentkeznek tónikus (izommerevséggel járó) és klónikus rohamokat idéző (rángó) fázisok. Ezeket a rohamokat általában teljes eszméletvesztés kíséri, és lefolyásuk után a beteg hosszabb ideig zavart, kimerült állapotban lehet.
Kisebb roham (absence): Gyakran gyerekkorban tapasztalható, jellemzően néhány másodperces agyi aktivitás kihagyás, amikor a beteg szinte „lefagy”, és nem reagál a külvilágra. Az ilyen rohamok sokszor észrevétlenek maradnak, mivel nem járnak együtt látványos fizikai tünetekkel.
Mioklónusos roham: Rövid, hirtelen izomrángásokkal járó epizódok, amelyek olykor naponta többször is előfordulhatnak.
Atóniás roham: Az izmok hirtelen elernyednek, a beteg egyszerűen összeesik vagy lecsúszik a székről. Lefolyása általában rövid, de rendkívül veszélyes lehet, mert az esés következtében gyakran szenved el fejsérülést a beteg.
Előfordulhat, hogy a modern diagnosztikai módszerek (pl. EEG, MRI) ellenére sem állapítható meg, hogy egy roham gócos vagy generalizált eredetű-e. Ezt a kategóriát az orvosok ismeretlen eredetű rohamként említik.
Az epilepsziás betegek a görcsökön kívül szenvedhetnek rosszabb látástól, észlelés zavaroktól, fejfájástól, a teljes test bizsergésétől, látószög kieséstől, izomfájdalmaktól. Érezhetnek rosszullétet, szédülést, valamint ezzel összefüggésben gyakori az elesés, ezáltal némely roham komolyan veszélyeztetheti a beteg személy testi épségét.
Mit tegyünk, ha valakinél epilepsziás rohamot tapasztalunk?
Összegzés
Az epilepszia egy rendkívül sokszínű neurológiai rendellenesség, amelynek tünetei, okai és kezelési lehetőségei egyaránt változatosak. Az eddigi kutatási eredmények alapján bizonyos, nehezen kezelhető epilepszia típusoknál a CBD hozzájárulhat a rohamok gyakoriságának és súlyosságának csökkenéséhez. Fontos azonban kiemelni, hogy a CBD epilepszia esetén kizárólag orvosi felügyelet mellett alkalmazható, mivel a beteg állapota, az egyedi gyógyszerkölcsönhatások és az adagolás érzékenysége mind szakértői konzultációt igényelnek.
Több mint 2000 Ötcsillagos vélemény, laboratóriumi tesztekkel igazolt minőség!
Fontos!
A blogcikkeinkben közölt információk és állítások az étrend-kiegészítő és kozmetikum készítményeink összetevőiről, valamint azok hatásairól tudományos kutatások és klinikai vizsgálatok eredményein alapulnak. Ezeket az információkat az olvasók széles körű tájékoztatása céljából közöljük, és nem célunk bárkit, bármilyen módon termékek megvásárlására ösztönözni. A cikkekben közölt információk, illetve állítások alapját képező eredeti forrásokat minden esetben feltüntetjük a szöveges tartalom lezárásaként.
Fontos kihangsúlyozni, hogy az étrend-kiegészítők fogyasztása, illetve a kozmetikum készítmények használata nem helyettesíti a kiegyensúlyozott és változatos étrendet, valamint az egészséges életmódot. Fogyasztásuk, illetve használatuk nem helyettesíti továbbá a szakorvosi diagnózis felállítását, valamint a gyógyszeres, vagy bármilyen egyéb orvosi kezelést.
Mielőtt étrend-kiegészítőt fogyasztana, illetve kozmetikum készítményt használna, mindenképpen konzultáljon orvosával, különösen akkor, ha Ön terhes, szoptat, bármilyen egészségügyi problémája van, vagy gyógyszereket szed.
Jake Crossman
Nutrition Specialist (CNC-NASM)
Managing Partner, USA Medical
Los Angeles
Szenvedélyesen érdekel az egészség, és lenyűgöz az emberi test bonyolultsága. Szeretek elmélyülni abban, hogy mit jelent valójában egészségesnek lenni, és keresni a módját, hogyan lehetne ezt újragondolni. Folyamatosan keresem az új kutatásokat és lehetőségeket, amelyek hozzájárulnak az egészség megőrzéséhez és fejlesztéséhez.
Ugyanakkor egyértelmű, hogy valami nincs rendben: a történelem legfejlettebb „egészségügyi rendszere” áll rendelkezésünkre, mégis milliók halnak meg olyan betegségekben, amelyeknek már régen nem kellene fenyegetést jelenteniük.
Ezeknek az okoknak próbálok utánajárni. Célom, hogy a megszerzett ismereteket érthetően osszam meg, hogy te is gazdagodhass ezzel a tudással, és hozzájárulhass a saját egészséged megőrzéséhez.
A kannabinoidok alkalmazása napjainkban széles körben terjed, mivel egyre többen
A kannabisz alapú készítmények világszerte egyre népszerűbbek a különféle felhasználások
A magnézium jelentőségéről általában kevesebb szó esik, pedig ez a
A japán tea kultúra híres precizitásáról és mélyen gyökerező hagyományairól.
Minden jog fenntartva! 2024 © USA medical Kft.
