Weboldalunk az ünnepek alatt is üzemel, azonban nincs kiszállítás 2024.12.24-től 29-ig és 2024.12.31-től 2025.01.01-ig. Ügyfélszolgálatunk 2025.01.06-tól újra elérhető.
Weboldalunk az ünnepek alatt is üzemel, azonban nincs kiszállítás 2024.12.24-től 29-ig és 2024.12.31-től 2025.01.01-ig. Ügyfélszolgálatunk 2025.01.06-tól újra elérhető.
Ismered a legtöbb vitamin, ásványi anyag és nyomelem egészségügyi hatását? De biztos vagy benne, hogy az összes fontos adattal tisztában vagy? Ebben a cikkünkben minden olyan ásványi anyag, nyomelem és vitamin élettani hatását összegyűjtöttük, legyen az kevéssé, vagy szélekörben ismert, amelyeket termékeink tartalmaznak. Szolgáljon ez a cikk az egészségtudatos vásárlók enciklopédiájaként, hogy valóban tudják, mit és miért érdemes megvásárolniuk.
Fontosnak tartjuk, hogy vásárlóink és az egészséges életmód iránt érdeklődők minden információt megkapjanak annak érdekében, hogy tudatos döntést hozhassanak szervezetük támogatását illetően. Viszont az étrend-kiegészítő gyártóknak és forgalmazóknak nem csak a termékek kiemelkedő hatására és egyedülálló összetételére kell figyelniük, hanem azokra a jogszabályokra is, amelyek kimondják, hogy egyes összetevőkről mit lehet és mit nem lehet állítani.
Ebben a cikkben kizárólag csak azokat az élettani hatásokat soroljuk fel az egyes vitaminok, nyomelemek és ásványi anyagok esetében, amelyek megfelelnek a magyar hatályban lévő engedélyezett állítások jegyzékének.
Az egyes hatóanyagokat illető állításokon túl azt is fontos kiemelnünk, hogy a gyártók és forgalmazók kizárólag azokat a hatóanyagokat emelhetik ki a leírásokban, amelyek a felnőttek számára ajánlott napi bevitel legalább 15%-át tartalmazzák! A felnőttek számára ajánlott napi vitamin és ásványi anyag beviteli referencia értékeket (NRV) a 1169/2011/EU rendelet XIII. melléklete tartalmazza. Így az eladók kizárólag ezen szabályok betartásával fogalmazhatják meg a készítményeikre vonatkozó állításokat. Ezen kívül az NRV a fogyasztóknak is egy támpontot nyújthat annak érdekében, hogy az adott anyagból minimum mennyit érdemes bevinni étkezéssel és étrend-kiegészítőkkel.
Az USA medical termékek mindegyikénél használt vitaminok, nyomelemek és ásványi anyagok meghaladják az itt ajánlott értékek 15%-át, így a készítményeink leírásában is számos információt találhatsz az adott hatóanyaggal kapcsolatban.
Az állításokról tett információk elsajátítása után itt az idő, hogy megismerkedj az egyes vitaminok egészségünkre tett hatásáról. Minden olyan hatást összegyűjtöttünk, amelyek használhatók az adott hatóanyag esetében, így az is előfordulhat, hogy olyanokról olvashatsz a cikkben, amelyekről eddig még nem is hallottál.
Az A-vitamin, másnéven retinol, egy zsírban oldódó vitamin. Természetes forrásának tekintik az állati belsőségeket (máj, vese, szív stb.), tej és tejtermékeket, tengeri halakat, és a tojássárgáját. Ezen kívül karotint leginkább a növényekben találhatunk, ilyenek a sárgarépa, sárgabarack, spenót, sütőtök, sárgadinnye, paprika, és egyéb sárga, piros vagy zöld színű zöldségek és gyümölcsök. Szervezetünk képes a karotint A-vitaminná alakítani a bélrendszerben, viszont bélrendszeri problémák esetén problémás lehet a karotin felszívódása, valamint szervezetünk karotin-retinol átalakítási képességén is nagyban múlik ennek a formának a hasznosítása.
Az A-vitamin:
A B-vitaminok vízben oldódnak a szervezetünkben. Számos élettani funkcióban szerepük van, ezért hiánybetegség esetén különféle tüneteket észlelhetünk, mint például az idegrendszeri, bőrgyógyászati, emésztőrendszeri és pszichiátriai problémák.
A B12-vitamin (kobalamin):
Főleg állati eredetű táplálékokban található meg, mint a sertés-, marhamáj, hering, tejtermékek vagy a tojás. Ezen kívül a dió, leveles zöldségek, gabonafélék, banán és a sörélesztő is tartalmazza ezt a vitamint, viszont minimális mértékben. Éppen ezért a vegetáriánus és vegán étrendet folytatóknak alaposan meg kell tervezniük a napi étkezéseiket, vagy kiegészítő formájában kell bevinniük ezt. A nők legnagyobb B12-vitamin szükséglete a terhesség és szoptatás ideje alatt van.
A B11/B9-vitamin (folát):
Fontos különbséget tennünk a folát és a folsav között, ugyanis sajnos sokan egymás szinonímájaként használják a kettőt, pedig ez egyáltalán nem helyes. Bár mind a kettő a B9-vitamint foglalja magában, a folát a vitamin természetes formája, míg a folsav egy szintetikusan előállított anyag. Mivel gyakran összekeverik a folátot a folsavval, így egységesen, B11-vitaminnak nevezték el őket.
A B8-vitamin (kolin):
A kolin egy vízben oldódó tápanyag. Kis mennyiségben szervezetünk képes előállítani, azonban a napi szükséglet fennmaradó részét kénytelenek vagyunk külső forrásból fedezni. Kolin viszonylag nagy mennyiségben található a májban és a tojásban, a lazacban, a kelbimbóban és a karfiolban. A napi javasolt kolin-bevitel az EFSA szerint minimum 400 mg felnőttek számára. Jó tudni, hogy 1 db tojássárgája 100-150, míg 10 dkg máj 200-450 mg kolint tartalmaz.
A B6-vitamin (piridoxin):
A B6-vitamin szintén egy vízben oldódó vitamin. A legjobb B6-vitamin forrás a máj, a hús, tejtermékek, száraz hüvelyesek, élesztő, tojássárgája, barna liszt és az ebből készülő pékáruk, kukorica, zöldségfélék.
A B5-vitamin (pantoténsav):
A pantoténsav a bélből szívódik fel, viszont olyan tényezők, mint a koffein, az alkohol, a cukor, az altatószerek és különböző étel-konzerváló és tartósító eljárások gátolhatják a felszívódását. Ezért is fontos, hogy kerüljük a feldolgozott élelmiszereket és vegyszermentes ételeket fogyasszunk. Megtalálható a sörélesztőben, a lazacban, a tojásban, májban, húsokban, olajos magvakban, a brokkoliban, a lencsében vagy a karfiolban.
A B3-vitamin (niacin):
A niacin valójában két külön vegyületet, a nikotinsavat és a nikotinsavamidot foglalja magában. Hatékonyan szívódik fel a gyomorból és bélrendszerből, viszont felszívódását gátolhatják az altatók, az ösztrogén, az antibiotikumok, az alkohol és a cukor. Fő forrásai a húsok, halak, máj, olajos magvak, élesztő, korpa, tojás, zöldségek, száraz hüvelyesek, avokádó, füge, szilva és a teljes kiőrlésű gabonaipari termékek.
A B2-vitamin (riboflavin):
Fő forrásai a tej, tojás, máj, vese, élesztő, tejszín, sajtok, spenót, sóska. A riboflavin hiánytünetei közé tartoznak a repedések és fekélyek a szájsarkoknál, szemrendellenességek, gyulladás a szájban és a nyelven, valamint különböző bőrelváltozások is. Viszont arra mindenképp figyeljünk oda, hogy szervezetünk B2-vitamin igénye megnövekszik orális fogamzásgátlók szedése, stressz és megerőltető testmozgás következtében. Ezen kívül alkoholfogyasztás, antbiotikumok, valamint fény hatására könnyen sérül ez a vitamin.
A B1-vitamin (tiamin):
Kiváló B1-vitamin-forrásnak számít a hús, főleg a sertéshús, a máj, halak, gabonafélék, hüvelyesek, továbbá a tej és a tojás. Érdemes tudni, hogy a B-, C- és E-vitamin, valamint a mangán és a kén támogatják a tiamin hatását. Hiánya esetében túlzott izgatottságra, depresszióra, álmatlanságra, hangok iránti túlzott érzékenységre lehetünk figyelmesek.
A biotin vagy más néven H-vitamin, egy vízoldékony vitamin, ami szintén a B-komplex család tagja. Kiváló biotinforrás a máj, vese, tojássárgája, tej, tejtermékek, hüvelyesek, zöldségfélék, dió, sörélesztő. Szabad formájában a vékonybél felső részében hasznosul, vagy a fehérjéhez kötődve a bélbaktériumok is hasznosítani tudják. Ennek ellenére a bevitt biotin mennyiségének nagy része, körülbelül a fele, vizelettel, vagy széklettel kiürül.
A biotin:
A C-vitaminról fontos tudnunk, hogy a szervezetünk nem képes az előállítására, így kizárólag csak külső forrásból tudjuk pótolni azt. A hiánytünetei lehetnek többek között; vérzékenység, ínysorvadás, izombántalmak, lassú sebgyógyulás, a fertőzésekkel szembeni fogékonyság, és gyulladások kialakulása. Magas C-vitamin tartalommal rendelkezik a paprika, a csipkebogyó, a citrusfélék, a fodroskel, vagy a bogyós gyümölcsök.
A C-vitamin:
Szinte nincs olyan folyamat a szervezetünkben, amire ne lenne hatással a D-vitamin! Nagyon fontos, hogy minél többet tartózkodjunk a napon és kerüljük a nem természetes alapanyagú napvédők használatát, hiszen azok gátolják a minket érő UVB sugarakat, amelyből szervezetünk természetesen elő tudja állítani ezt a vitamint. Így még a nyári időszakban, vagy trópusi területen élve is D-vitamin hiánytól szenvedhetünk. Viszont tartózkodjunk az égető napsütéstől! Ne féljünk a magas D-vitamin tartalmú készítményektől sem, hiszen amennyiben teljes testünket éri a napfény, egy nyári napozás során akár 10-25.000 IU-nak megfelelő (250 mcg-625 mcg) D-vitamint is szintetizálhat a szervezetünk!
A D-vitamin:
Az E-vitamin egy nélkülözhetetlen zsírban oldódó vitamin, ami felveszi a harcot a szabad gyökökkel szemben. Az E-vitamin pótlására és bevitelére folyamatosan figyelnünk kell, ugyanis a szervezetünk nem tudja raktározni ezt a fontos elemet. Kiemelkedő E-vitamin forrás a hús, a máj és a tojás, valamint a növényi olajok; napraforgó-, búzacsíra-, tökmag-, olíva-, kukoricaolaj, a búzacsíra és az egyéb gabonacsírák, a mogyoró, mandula, édes burgonya. Viszont nagyon figyeljünk ezeknek a korlátozott bevitelére a bennük lévő aránytalan Omega 3 és 6 zsírsav tartalom miatt.
Az E-vitamin:
A K-vitamin a zsírban oldódó vitaminok családjába tartozik. Olyan zöldleveles növényekben található, mint a káposzta, brokkoli, spenót, kelbimbó, valamint a tej, tejtermékek és a máj. A K2 vitamin szedése fontos a kalcium beépülése szempontjából, ugyanis enélkül a kalcium képes lerakódni az erek falán. Hiánya esetén vérzékenység is kialakulhat a szervezetben.
A K-vitamin:
A vitaminok után nézzük át az egyes nyomelemek élettani hatásait. De még mielőtt belekezdenénk, Te tudod, hogy pontosan mi is az a nyomelem?
Nyomelemnek nevezzük azokat az ásványi anyagokat, amelyekből az emberi szervezetnek alacsonyabb mennyiségre van szüksége, kivéve a vas és a jód. Elnevezésüket az magyarázza, hogy testünkben csak nyomokban vannak jelen, viszont ezzel ellentétben szerepük óriási optimális működésünk érdekében. Míg az ásványi anyagokból, mint például a magnézium vagy a kalcium, naponta több, mint 100 mg-ot kell bevinnünk, addig a nyomelemek ajánlott napi bevitele jóval ez alatt marad.
A cink:
Már ebből a listából is láthatjuk, hogy bár nyomelemről van szó, tehát nincs óriási mennyiségben naponta szükségünk a cinkre, mégis olyan kritikus szerepet tölt be szervezetünk működésében, ami felett nem hunyhatunk szemet. Jó cinkforrások a húsok és húskészítmények, a sajt, a növények közül a hüvelyesek, de utóbbiakból a magas rosttartalom miatt a hasznosulás nem megfelelő. Amennyiben cinket pótlunk, mint a legtöbb ásványi anyag és nyomelem esetében, fontos figyelmet szentelnünk a bevitt cink formájára. Mindenképpen szerves cinket válasszunk, ha lehet, a szervetlen formákat kerüljük el. A legjobban hasznosuló forma a cink-glicinát vagy másnéven cink-biszglicinát, míg a cink-citrát alacsony biológiai hasznosulással rendelkezik.
A jód:
A jódról fontos tudni, hogy hiányállapot esetében pajzsmirigy-probléma alakulhat ki. Ezen kívül a magzati idegrendszeri fejlődéshez is nélkülözhetetlen, így terhesség és szoptatás alatt is kiemelten fontos ez a nyomelem. Természetes forrása a tengeri hal, a tengeri só, a kagylók és a jódozott só.
A króm:
A táplálkozásban jó krómforrások a hús, a máj, a sajt, a hüvelyesek és a teljes kiőrlésű gabonamagvak. A krómról ezen kívül fontos tudni, hogy a szervezetünk nem képes az előállítására, így mindenképpen kívülről kell pótolnunk. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) jelenleg nem határozta meg a krómra vonatkozó PRI értéket ezért a szükséglet helyett csak felnőttekre vonatkozó napi beviteli referenciaérték (NRV) került meghatározása, amely a króm esetén 40 μg. (1169/2011/EU rendelet XIII. melléklet alapján)
A mangán:
Érdekes információ mangánról, hogy felettébb alacsony hasznosulási aránnyal rendelkezik, ugyanis a bélrendszerből csupán a bevitt mennyiség 3-4%-a szívódik fel. Viszont ennek ellenére a legtöbb esetben vegyes étkezéssel elegendőt vihetünk be a szervezetünkbe. Azzal érdemes tisztában lenni, hogy az alkohol, a cukor és az antibiotikumok, amik károsítják a bélflórát, szintén nagymértékben csökkentik a mangán alapból is csekély felszívódási arányát.
A molibdén:
Jó forrásai a hüvelyes növények, a gabonafélék, a hús, a tej. Mivel rendkívül kis mennyiségben található meg a szervezetben, még mindig nem áll a kutatók rendelkezésére elég információ a molibdén-hiány vagy a molibdén-túladagolás tüneteinek egyértelmű kinyilvánításához. Érdekességképpen megemlítendő, hogy alapvetően az ivóvíz is tartalmaz molibdént, viszont akiknek a lakóhelyén a csapból lágy víz folyik, amely kevés molibdént tartalmaz, annak érdemes ezt a nyomelemet más forrásból is bevinnie.
A réz:
Legnagyobb mennyiségben az agyban, a szemben, a májban, a szívben, a vesékben és az izmokban találhatunk rezet testünkben. Szervezetünk nagyjából 80 mg eltárolására képes.
A szelén:
A szelén természetes forrása a fehérjében gazdag hús, hal, tej, tojás és a hüvelyesek. Érdekes tény a szelénről, hogy az E-vitaminnal felerősítik egymás hatását. Továbbá a hasznosulása is meglehetősen magas, például a mangánhoz képest, hiszen a bevitt mennyiség 50-70%-a szívódik fel. Mivel fontos élettani szerepe van testünkben, szelén hiányra lehet gyanakodni olyan hematológiai panaszok esetén, mint az általános fáradtságérzet vagy a vérszegénység.
A vas:
Nem is gondolnánk, hogy a vas ennyire fontos egészségünk szempontjából. Ebből a listából is látszik, hogy milyen sok különböző élettani folyamatban játszik szerepet, ezért fontos a vas szintünk monitorozása. Jó tudni, hogy kizárólag a vérből vett laboreredményen mutatott ferritin és transzferrin szint mutatja a szervezetünk vasraktárainak valós állapotát. A legjobb vas-forrás a máj.
A nyomelemek után térjünk rá az ásványi anyagokra, amelyek napi ajánlott bevitele meghaladja a 100 mg-ot. Más néven makro-elemeknek is nevezik őket. Ezeket az elemeket napi étrendünknek, vagy a választott étrend-kiegészítőknek a megfelelő mennyiségben kell tartalmaznia annak érdekében, hogy szervezetünk megfelelően el tudja látni a mindennapos feladatait.
A foszfor:
Egy felnőtt ember szervezetében 700-800 gramm foszfor található, ezzel kiérdemelte a második helyet a szervezetünk által elraktározott ásványi anyagok listáján. A táplálkozással bevitt foszforsó legnagyobb százaléka a csontozatba épül be, míg a maradék a szervezet működéséhez nélkülözhetetlen. A savlekötő készítmények foszforhiányt okozhatnak, így ebben az esetben érdemes külső pótláshoz folyamodnunk, hiszen a kalcium-foszfor (2:1) arány megborulása csontritkuláshoz vezethet.
A kalcium:
A kalcium a bélrendszerből szívódik fel és onnan a 99%-a a csontszövetekbe kerül, míg a maradék a vérben és sejtekben található. A kalcium megfelelő felszívódásához szükséges a D-vitamin. Vegyes táplálkozással elég kalciumot vihetünk be a szervezetünkbe, így pótlása nem feltétlenül szükséges. Természetes formában a tejben, tejtermékekben, babban, mandulában, szezámmagban, brokkoliban vagy narancsban található. Arra is kiemelt figyelmet kell fordítanunk, hogy a kalcium beépüléséhez fontos a megfelelő K-vitamin bevitel, ugyanis K-vitamin hiányában a kalcium lerakódhat az erek falán ásványi plakkokat okozva. Kalcium hiány esetén érdemes inkább a felszívódását gátló faktorokat csillapítani, mint például a D-vitamin-hiány, a mellékpajzsmirigy alulműködése, a vesebetegség vagy a hasnyálmirigy-gyulladás.
A kálium:
A kálium számos élelmiszerben megtalálható, nagy mennyiség van belőle a gyümölcsökben és a zöldségekben, illetve egyes diófélékben, hüvelyesekben, halakban és tejtermékekben. Mégis a legjobb forrásai ezek közül a banán, narancs, sárgadinnye, sárgabarack, grapefruit, spenót, brokkoli, édesburgonya, dió, kesudió, vesebab, lencse, lazac és pisztráng. A lecsökkent káliumszint tünete lehet az étvágytalanság, émelygés, hányinger, valamint az izomgyengeség és légzési problémák.
A magnézium:
A magnézium formák közül a legjobban hasznosuló a magnézium-glicinát vagy másnéven biszglicinát, ahol a magnézium két glicin molekulával kötődik. Ezen kívül a magnézium-malát is kiváló formája a pótlásnak. Magnéziumhiányt okozhatnak a bélbetegségek vagy az alkoholizmus, esetleg bizonyos gyógyszerkészítmények és kezelések, amelyek károsítják a bélrendszert.
Bár nem tartoznak a nyomelem, vitamin vagy ásványi anyag kategóriába, mégsem mehetünk el szó nélkül az esszenciális zsírsavak mellett. Ezeket az elemeket szervezetünk, a C-vitaminhoz hasonlóan, nem tudja előállítani, így elkerülhetetlen, hogy kívülről vigyük be azokat étkezéssel és táplálék kiegészítőkkel.
A DHA (Dokozahexaénsav):
A DHA az EPA-val együtt a legfontosabb Omega 3 zsírsavak, melyek közömbösíteni tudják a túlzott Omega 6 zsírsav fogyasztásából eredő, gyulladást okozó hormonszerű anyagok hatását. DHA zsírsavat halolaj formájában vihetünk be a szervezetünkbe, vagy rendszeres, legalább heti 1 alkalommal fogyasztott hallal.
Az EPA (Eikozapenténsav):
A májunk ALA zsírsavból elő tud állítani EPA és DHA zsírsavat, viszont meglehetősen alacsony a konverzió aránya, így ennek ellenére is érdemes külön figyelmet szentelnünk a megfelelő mennyiségű EPA és DHA bevitelre. A halolajon kívül a lenmag is jó zsírsav forrás lehet, viszont a lenmagot egyben nem szabad fogyasztani, hiszen nem emésztődik meg. A lenmag olaj is jó megoldás lehet, hiszen annak magas az ALA zsírsav tartalma, viszont ahogy fentebb említettük, az ALA/DHA vagy ALA/EPA konverzió aránya csupán 5-10% és 2-5%.
Több mint 2000 Ötcsillagos vélemény, laboratóriumi tesztekkel igazolt minőség!
Fontos!
A blogcikkeinkben közölt információk és állítások az étrend-kiegészítő és kozmetikum készítményeink összetevőiről, valamint azok hatásairól tudományos kutatások és klinikai vizsgálatok eredményein alapulnak. Ezeket az információkat az olvasók széles körű tájékoztatása céljából közöljük, és nem célunk bárkit, bármilyen módon termékek megvásárlására ösztönözni. A cikkekben közölt információk, illetve állítások alapját képező eredeti forrásokat minden esetben feltüntetjük a szöveges tartalom lezárásaként.
Fontos kihangsúlyozni, hogy az étrend-kiegészítők fogyasztása, illetve a kozmetikum készítmények használata nem helyettesíti a kiegyensúlyozott és változatos étrendet, valamint az egészséges életmódot. Fogyasztásuk, illetve használatuk nem helyettesíti továbbá a szakorvosi diagnózis felállítását, valamint a gyógyszeres, vagy bármilyen egyéb orvosi kezelést.
Mielőtt étrend-kiegészítőt fogyasztana, illetve kozmetikum készítményt használna, mindenképpen konzultáljon orvosával, különösen akkor, ha Ön terhes, szoptat, bármilyen egészségügyi problémája van, vagy gyógyszereket szed.
Jake Crossman
Nutrition Specialist (CNC-NASM)
Managing Partner, USA Medical
Los Angeles
Szenvedélyesen érdekel az egészség, és lenyűgöz az emberi test bonyolultsága. Szeretek elmélyülni abban, hogy mit jelent valójában egészségesnek lenni, és keresni a módját, hogyan lehetne ezt újragondolni. Folyamatosan keresem az új kutatásokat és lehetőségeket, amelyek hozzájárulnak az egészség megőrzéséhez és fejlesztéséhez.
Ugyanakkor egyértelmű, hogy valami nincs rendben: a történelem legfejlettebb „egészségügyi rendszere” áll rendelkezésünkre, mégis milliók halnak meg olyan betegségekben, amelyeknek már régen nem kellene fenyegetést jelenteniük.
Ezeknek az okoknak próbálok utánajárni. Célom, hogy a megszerzett ismereteket érthetően osszam meg, hogy te is gazdagodhass ezzel a tudással, és hozzájárulhass a saját egészséged megőrzéséhez.
A terhesség a nők életének egyik legcsodálatosabb szakasza, tele izgalmas
Az elmúlt években a kollagén iránt kiemelt érdeklődés mutatkozik az
A kollagén az emberi szervezet egyik kulcsfontosságú fehérjéje, amely nemcsak
Az emberi test egy lenyűgöző összhangban működő gépezet, ahol minden
Minden jog fenntartva! 2024 © USA medical Kft.
