Macskagyökér: hatása, alkalmazása és mellékhatásai
A macskagyökér, latin nevén Valeriana officinalis, az egyik legismertebb és legszélesebb
Ingyenes szállítás 15 000 Ft felett, akár másnapra! 0 Ft utánvétdíj!
Ingyenes szállítás 15 000 Ft felett, akár másnapra! 0 Ft utánvétdíj!
A macskagyökér, latin nevén Valeriana officinalis, az egyik legismertebb és legszélesebb körben vizsgált gyógynövényünk, amely már évszázadok óta kiemelt szerepet kap a tradicionális alkalmazásokban. A modern fitoterápiai vizsgálatok mára viszonylag pontosan feltérképezték a növény aktív vegyületeit. Emellett számos kutatás foglalkozott azokkal az élettani folyamatokkal, amelyek révén a gyökérzetből készült kivonat nyugtató hatású lehet.
Bár a gyógynövény napjainkban ismét reneszánszát éli, a biztonságos és célzott felhasználásához elengedhetetlen a megfelelő adagolási formák és az esetleges ellenjavallatok pontos ismerete.
Mai cikkünkben részletesen áttekintünk néhány tudományos eredményt a macskagyökér hatása kapcsán végzett kutatásokból. Kitérünk továbbá a növény aktív hatóanyagaira, valamint sorra vesszük az alkalmazásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
Az orvosi macskagyökér a macskagyökérfélék (Valerianaceae) családjába tartozó, Európában és Ázsiában őshonos, lágyszárú évelő növény [1.]. Természetes élőhelyét tekintve leginkább nyirkos, lápos réteken és árnyas erdőkben fordul elő, de a kertekben is kiválóan fejlődik. Apró virágait jellemzően májusban és júniusban bontja. Különlegessége, hogy sajátos, az ember számára sokszor kellemetlen szaga kifejezetten vonzza a macskákat.
A fitoterápiában a növénynek kizárólag a föld alatti részeit, a gyökerét és a gyökértörzsét hasznosítják. Ezek szakszerű gyűjtése tavasztól őszig javasolt. A betakarítás során a levél- és szárcsonkokat el kell távolítani, a gyökérzetet pedig még frissen, közvetlenül a kiásás után meg kell mosni, a teljes száradás után ugyanis a letisztítása már rendkívül nehézkes feladat.
A növény gyökerét és gyöktörzsét már az ókori görög és római korban is használták gyógyászati célra. Napjainkban a macskagyökér és az alvás kapcsolata a tudományos kutatások egyik gyakran vizsgált témája [2.].
A macskagyökér hatása kapcsán az egyik legfontosabb tudnivaló, hogy a növény aktív összetevői elsősorban a központi idegrendszerre fejthetik ki befolyásukat [3.] [4.]. A valeriána hatása egyetlen izolált molekula helyett valószínűleg a gyökérzetben található biológiailag aktív vegyületek szinergikus, azaz egymást erősítő együttműködéséből adódik [5.].
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) besorolása alapján a macskagyökér etanolos száraz kivonatát tartalmazó növényi gyógyszerek jól megalapozottan használhatók az enyhe idegi feszültség és az alvászavarok enyhítésére. A gyökérből készült egyéb készítmények, mint a teaként fogyasztható aprított gyökér, a porított változatok és a tinktúrák hagyományos növényi gyógyszernek minősülnek. Ezeket kizárólag a több évtizedes használatra építve alkalmazzák a lelki stressz enyhe tüneteinek csillapítására és az alvás támogatására [3.]. Egy 2006-os átfogó elemzés 16 vizsgálatot és 1093 résztvevőt értékelt ki, az eredmények pedig arra utaltak, hogy a macskagyökér mellékhatások nélkül javíthatja az alvás minőségét. Ezeket az adatokat ugyanakkor érdemes fenntartással kezelni, mivel a bevont kutatások többsége jelentős módszertani hiányosságokat mutatott [6.].
A gamma-aminovajsav, röviden GABA egy gátló ingerületátvivő vegyület, amely csillapítja az idegsejtek működését. A valeriána alvásra gyakorolt hatásának egyik lehetséges magyarázata, hogy a macskagyökér kivonata növelheti a GABA mennyiségét az idegsejtek közötti térben. Ezt a feltételezést két megfigyelés is alátámasztani látszik. Egy laboratóriumi vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy a macskagyökér kivonata elősegítheti a GABA felszabadulását, majd akadályozhatja annak visszavételét. Emellett a macskagyökérben található valerénsav gátolhat egy enzimet, amely a GABA lebontásáért felelős. A sejtek közötti térben megemelkedett GABA-szint adhat magyarázatot a nyugtató és álmosító hatásra, azonban fontos hangsúlyozni, hogy ez egyelőre csupán egy lehetséges magyarázat [5.].
Az orvosi macskagyökér alkalmazása a hagyományos növénytanban évszázadok óta összefonódik a nyugtalanság és a szorongás enyhítésével. A kutatók napjainkban azt vizsgálják, hogy pontosan milyen folyamatok állhatnak ennek hátterében.
Szakmai és jogi szempontból egyaránt elengedhetetlen tisztázni, hogy a valeriána nem alkalmas a komolyabb pszichológiai állapotok, mint például a krónikus szorongás vagy a depresszió gyógyítására és kezelésére.
Ettől függetlenül a szakemberek folyamatosan elemzik a macskagyökér aktív összetevőiben rejlő lehetőségeket. Egy laboratóriumi vizsgálat például rávilágított arra, hogy a macskagyökérből készült kivonatok miként hatnak az idegrendszer egyik legfontosabb nyugtató jelfogójára, a GABA-A receptorra. Ez a hatás szorosan összefügg a kivonatokban található aktív hatóanyag, a valerénsav mennyiségével [7.].
Az egereken végzett kísérletek során a valerénsav és egy másik hasonló molekula, a valerenol szorongást enyhítő hatást mutatott. Érdekesség, hogy a valerénsav kedvező hatása teljesen elmaradt azoknál az egereknél, amelyeknek a GABA-A receptorában génmódosítással egyetlen ponton megváltoztatták a receptor egyik építőelemét [8.]. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek csupán laboratóriumi és állatkísérletes eredmények, amelyeket egyelőre korai lenne közvetlenül a macskagyökér emberi alkalmazására vonatkoztatni.
A modern orvostudomány egyre pontosabban térképezi fel a macskagyökérben található vegyületek mechanizmusát. Ezzel párhuzamosan egyértelművé vált, hogy a növény rendkívül összetett biokémiai profillal rendelkezik. Nézzük meg közelebbről, hogy milyen hatóanyagai vannak a macskagyökérnek!
A növény gyökerének egyik legfontosabb összetevője a monoterpénekből és szeszkviterpénekből álló illóolaj. Szintén fontos összetevők a karbonsavvegyületek közé tartozó szeszkviterpénsavak, mint például a valerénsav és az acetoxi-valerénsav. Az Európai Gyógyszerkönyv a gyökér minőségét többek között a szeszkviterpénsavak valerénsavban kifejezett mennyisége alapján határozza meg. A növény tartalmaz továbbá erősen bomlékony valepotriátokat. Ezek iridoid vegyületek, amelyek bomlástermékei között megtalálható a valeriánsav és az izovaleriánsav. A gyökér felépítését kisebb mennyiségben jelen lévő lignánok, flavonoidok formájában megjelenő gyakori növényi színanyagok, valamint szabad aminosavak egészítik ki, köztük a GABA.
Nyomokban nitrogéntartalmú alkaloidok is előfordulnak a szárítási folyamat valószínűsíthető melléktermékeként. Emellett a valeriánagyökér összetevői között keményítő, cukrok, fenolkarbonsavak és szabad zsírsavak is helyet kapnak [9.]. Ennek a sokrétű felépítésnek az ismerete hasznos lehet, mivel ezekkel a szakszavakkal a különböző kivonatok és készítmények leírásaiban is találkozhatunk.
A valeriána pontos hatásmechanizmusáról, illetve az ezért felelős vegyületekről egyelőre nincs tudományos egyetértés. A macskagyökér hatásai feltehetően több összetevő együttes működésének eredményei [5.] [10.]. A folyamatok lehetséges magyarázataként érdemes külön megvizsgálni a valerénsavat, a már korábban is említett GABA-rendszerrel összefüggésben.
Patkányok agytörzséből készült laboratóriumi idegsejt-készítményeken a macskagyökér kivonata és a valerénsav egyaránt csökkentette az idegsejtek aktivitását. Ez a hatás a GABA-A receptor működésének befolyásolásán keresztül valósult meg [11.]. Egy másik laboratóriumi vizsgálat során a valerénsav és a valerenol az idegsejtek GABA-A receptorán egy meghatározott kötőhelyhez kapcsolódott, amitől a receptor erősebben reagált a GABA jelenlétére [8.]. Fontos megjegyezni, hogy ezek laboratóriumi eredmények, önmagukban még nem bizonyítják, hogy a macskagyökér az emberi szervezetben is így hat.
A macskagyökér többféle készítmény formájában is elérhető a piaci kínálatban. Az egyes alkalmazási módok közüli választás nagyban függ az egyéni preferenciáktól és a kényelmi szempontoktól. Az alábbiakban bemutatjuk a főbb macskagyökér-készítmény formátumokat, részletezve azok jellemzőit és adagolási sajátosságait.
Macskagyökér tea
A teafőzet a növény hagyományos felhasználási formája. Ebben az esetben a szárított, aprított gyökér 0,3-3 grammját 150 milliliter forrásban lévő vízzel kell leforrázni [3.].
Macskagyökér kapszula és tabletta
A szájon át szedhető szilárd formák közé tartoznak a macskagyökér tabletta és a kapszula formátumok. Ezek általában porított gyökeret vagy száraz kivonatot tartalmaznak.
Macskagyökér tinktúra (cseppek)
A tinktúra a gyökér alkoholos folyékony kivonata, amelyet vízbe vagy teába csepegtetve fogyaszthatunk.
Függetlenül attól, hogy melyik macskagyökér készítmény formát választjuk, nagyon fontos követni a gyártói ajánlásokat, valamint a biztonságos adagolásra vonatkozó útmutatást.
Bár a macskagyökér (Valeriana officinalis) alkalmazása a legtöbb felnőtt számára rövid távon alapvetően biztonságosnak tekinthető [12.], mint minden hatóanyag esetében, itt is számolnunk kell bizonyos nemkívánatos reakciókkal. A macskagyökér mellékhatásai általában nem súlyosak, a felelősségteljes alkalmazás érdekében mégis elengedhetetlen tisztában lenni a lehetséges kockázatokkal.
A jelentett panaszok közé tartozik a fejfájás, a szédülés, a másnapos érzés és a szellemi tompultság, túladagoláskor pedig fokozott fáradtság és álmosság is felléphet [9.]. Ezek mellett érdemes számolni az esetleges emésztőrendszeri panaszokkal is, mint például a hányinger vagy a hasi görcsök, amelyek a bevételt követően jelentkezhetnek, a gyakoriságuk nem ismert [3.].
Különös figyelmet igényel a növény gépjárművezetésre és a veszélyes gépek kezelésére gyakorolt hatása. Felmerülhet a kérdés, hogy pontosan miért jelenthet ez kockázatot. A valeriana hatása, ahogy a hatásmechanizmusnál láttuk, a központi idegrendszerhez kötődik. Mivel a növény hatóanyagai hozzájárulhatnak az idegrendszeri relaxációhoz és a feszültség enyhítéséhez, egyeseknél ronthatják a vezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Ugyanakkor 600 milligramm kivonat esti bevétele után a másnap reggeli reakcióidő, éberség és koncentráció nem romlott érdemben.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vonatkozó iránymutatásai alapján éppen ezért nem javasolt autót vezetni vagy gépeket kezelni, ha a macskagyökér-készítmény szedése után tompultságot tapasztalunk. Emiatt a macskagyökér-készítmények bevételét célszerűbb inkább az esti órákra, a lefekvés előtti időszakra időzíteni.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) monográfiája szerint más gyógyszerekkel való kölcsönhatásról nem számoltak be [3.]. Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetek (NIH) étrend-kiegészítőkkel foglalkozó hivatala ugyanakkor felhívja a figyelmet az úgynevezett additív (összeadódó) hatás elméleti kockázatára [5.]. Mivel a macskagyökér önmagában is nyugtató tulajdonságú lehet, más központi idegrendszeri depresszánsokkal, vagyis az idegrendszer működését lassító szerekkel, például altatókkal, szorongáscsökkentőkkel (benzodiazepinek, barbiturátok) vagy alkohollal történő együttes alkalmazása felerősítheti a tompultságot. Emiatt az említett készítményeket szedők számára a macskagyökér-kivonat alkalmazása előtt javasolt a kezelőorvossal történő konzultáció.
Az orvosi macskagyökér széles körben alkalmazott növény, ugyanakkor bizonyos élethelyzetekben és egészségügyi állapotok fennállásakor a szedése nem ajánlott. A biztonságos alkalmazás érdekében minden esetben célszerű áttanulmányozni a választott készítmény csomagolásán szereplő információkat.
A hivatalos iránymutatások alapján az alábbi esetekben kerülendő a macskagyökér belsőleges alkalmazása [13.]:
A belsőleges fogyasztás mellett érdemes kitérni a külsőleges alkalmazásra is, mivel a növényt esetenként fürdőadalékként is hasznosítják. A macskagyökér-tartalmú fürdők alkalmazása szigorúan tilos nyílt sebek, kiterjedt bőrproblémák, magas láz, súlyos fertőzések, valamint súlyos szív- és keringési rendellenességek esetén.
A biztonságos alkalmazás időtartama szintén egy sarkalatos pont. Amennyiben az enyhe idegi feszültség vagy az alvászavarok két hét folyamatos használat után is fennállnak, vagy esetleg súlyosbodnak, orvosi vagy gyógyszerészi konzultáció szükséges.
A megfelelő macskagyökér étrend-kiegészítő kiválasztása során érdemes több tényezőt is alaposan megvizsgálni a számunkra leginkább ideális megoldás megtalálása érdekében. A piacon rengeteg készítmény érhető el, ezért a minőség, a biztonság és az átláthatóság alapvető elvárás.
Emellett az is kulcsfontosságú szempont, hogy az adott készítményből egy adag mennyi macskagyökér-kivonatot tartalmaz. Célszerű olyan terméket választanunk, amelynek címkéjén pontosan feltüntetik a kivonat milligrammban (mg) megadott mennyiségét. Egy megbízható készítmény esetében a gyártó mindig egyértelműen kommunikálja az ajánlott napi adagot és a hatóanyag-tartalmát.
Szívesen beépítenéd a macskagyökeret az esti rutinodba? Az USA medical Deep Sleep „pihentető alvás” kapszula ideális választás lehet számodra!
✔ Négy növényi kivonat egy kapszulában. A kapszula macskagyökér-, golgotavirág-, komló- és citromfű-kivonatot tartalmaz.
✔ 250 mg L-triptofán kapszulánként. Az L-triptofán a szervezet számára esszenciális aminosav.
✔ Tartósítószer-, színezék- és GMO-mentes összetétel. Emellett hozzáadott cukrot sem tartalmaz
A termék ajánlott napi adagja 1-2 kapszula, amelyet lefekvés előtt 30 perccel, bő folyadékkal javasolt bevenni.
👉 Kattints ide és fedezd fel az USA medical Deep Sleep „pihentető alvás” kapszula részleteit!
Az étrend-kiegészítő készítmények nem helyettesítik a kiegyensúlyozott, vegyes étrendet és az egészséges életmódot. Az étrend-kiegészítő nem gyógyszer, betegségek megelőzésére, kezelésére, gyógyítására nem alkalmas.
Az alábbiakban a macskagyökérrel kapcsolatban gyakran felmerülő kérdésekre adunk rövid válaszokat.
Az EMA szerint a növény száraz kivonatát tartalmazó növényi gyógyszerek alvászavarok és enyhe idegi feszültség mérséklésére használhatók. A hagyományos készítményeket a stressz enyhe tüneteinek csillapítására, illetve az alvás segítésére alkalmazzák.
A hatóanyagok vélhetően együttesen fejthetik ki befolyásukat a központi idegrendszer működésére. A folyamat egyik lehetséges magyarázata a GABA nevű gátló anyag szintjének megemelése az idegsejtek között.
A növény gyökere illóolajokat, többféle szeszkviterpénsavat és rendkívül bomlékony valepotriátokat is rejt. Kisebb mennyiségben szabad aminosavakat, flavonoidokat és lignánokat is tartalmaz.
A legmegfelelőbb változat kiválasztása egyéni igényeinktől és a kényelmünktől függ. Akármelyik formát is választjuk, célszerű betartani a termék csomagolásán szereplő adagolási útmutatót.
A jelentett lehetséges mellékhatások között szerepel a szédülés, a fejfájás, túladagoláskor az álmosság, valamint emésztőrendszeri panasz. Az EMA információi szerint tompultság esetén nem javasolt járművet vezetni, így a bevételt érdemes lefekvés előttre időzíteni.
Hivatalos források nem számoltak be gyógyszer-kölcsönhatásról, de altatókkal, szorongáscsökkentőkkel vagy alkohollal együtt elméletileg felerősödhet a tompultság. Emiatt az ilyen szerek és a macskagyökér együttes alkalmazása előtt javasolt egyeztetni a kezelőorvossal.
A belsőleges használat kerülendő túlérzékenység, várandósság és szoptatás idején, illetve 12 év alatti gyermekeknél.
[1.] Gutierrez, S., et al. (2004): Assessing subjective and psychomotor effects of the herbal medication valerian in healthy volunteers. Pharmacology, biochemistry, and behavior, 78(1), 57-64.
https://doi.org/10.1016/j.pbb.2004.02.011
[2.] Shinjyo, N., Waddell, G. & Green, J. (2020): Valerian Root in Treating Sleep Problems and Associated Disorders-A Systematic Review and Meta-Analysis. Journal of evidence-based integrative medicine, 25, 2515690X20967323.
https://doi.org/10.1177/2515690X20967323
[3.] European Medicines Agency (2016): European Union herbal monograph on Valeriana officinalis L., radix. EMA/HMPC/150848/2015, Corr.1.
https://www.ema.europa.eu/en/documents/herbal-monograph/final-european-union-herbal-monograph-valeriana-officinalis-l-radix_en.pdf
[4.] Yang, S., et al. (2026): Valeriana species and insomnia: multi-organ mechanisms and translational perspectives. Pharmaceutical biology, 64(1), 615-638.
https://doi.org/10.1080/13880209.2026.2652660
[5.] National Institutes of Health, Office of Dietary Supplements (2013): Valerian. Fact Sheet for Health Professionals.
https://ods.od.nih.gov/factsheets/Valerian-HealthProfessional/
[6.] Bent, S., et al. (2006): Valerian for sleep: a systematic review and meta-analysis. The American journal of medicine, 119(12), 1005-1012.
https://doi.org/10.1016/j.amjmed.2006.02.026
[7.] Trauner, G., et al. (2008): Modulation of GABAA receptors by valerian extracts is related to the content of valerenic acid. Planta medica, 74(1), 19-24.
https://doi.org/10.1055/s-2007-993761
[8.] Benke, D., et al. (2009): GABA A receptors as in vivo substrate for the anxiolytic action of valerenic acid, a major constituent of valerian root extracts. Neuropharmacology, 56(1), 174-81.
https://doi.org/10.1016/j.neuropharm.2008.06.013
[9.] European Medicines Agency (2016): Assessment report on Valeriana officinalis L., radix and Valeriana officinalis L., aetheroleum. EMA/HMPC/150846/2015.
https://www.ema.europa.eu/en/documents/herbal-report/final-assessment-report-valeriana-officinalis-l-radix-and-valeriana-officinalis-l-aetheroleum_en.pdf
[10.] Del Valle-Mojica, L. M., et al. (2011): Selective Interactions of Valeriana officinalis Extracts and Valerenic Acid with [3H]Glutamate Binding to Rat Synaptic Membranes. Evidence-based complementary and alternative medicine : eCAM, 2011, 403591.
https://doi.org/10.1155/2011/403591
[11.] Yuan, C. S., et al. (2004): The gamma-aminobutyric acidergic effects of valerian and valerenic acid on rat brainstem neuronal activity. Anesthesia and analgesia, 98(2), 353-358.
https://doi.org/10.1213/01.ANE.0000096189.70405.A5
[12.] National Center for Complementary and Integrative Health: Valerian: Usefulness and Safety.
https://www.nccih.nih.gov/health/valerian
[13.] European Medicines Agency (2025): Valerian root. Assessment report summary for the public. EMA/HMPC/387742/2025.
https://www.ema.europa.eu/en/documents/herbal-summary/valerian-root-assessment-report-summary-public-arsp_en.pdf
Több mint 2000 Ötcsillagos vélemény, laboratóriumi tesztekkel igazolt minőség!
Fontos!
A blogcikkeinkben közölt információk és állítások az étrend-kiegészítő és kozmetikum készítményeink összetevőiről, valamint azok hatásairól tudományos kutatások és klinikai vizsgálatok eredményein alapulnak. Ezeket az információkat az olvasók széles körű tájékoztatása céljából közöljük, és nem célunk bárkit, bármilyen módon termékek megvásárlására ösztönözni. A cikkekben közölt információk, illetve állítások alapját képező eredeti forrásokat minden esetben feltüntetjük a szöveges tartalom lezárásaként.
Fontos kihangsúlyozni, hogy az étrend-kiegészítők fogyasztása, illetve a kozmetikum készítmények használata nem helyettesíti a kiegyensúlyozott és változatos étrendet, valamint az egészséges életmódot. Fogyasztásuk, illetve használatuk nem helyettesíti továbbá a szakorvosi diagnózis felállítását, valamint a gyógyszeres, vagy bármilyen egyéb orvosi kezelést.
Mielőtt étrend-kiegészítőt fogyasztana, illetve kozmetikum készítményt használna, mindenképpen konzultáljon orvosával, különösen akkor, ha Ön terhes, szoptat, bármilyen egészségügyi problémája van, vagy gyógyszereket szed.
A macskagyökér, latin nevén Valeriana officinalis, az egyik legismertebb és legszélesebb
Amikor az L-teanin hatása kerül szóba, a vegyület iránt leginkább
A kreatin neve sokak számára leginkább a sportolók és a
A kollagén az emberi bőr egyik legfőbb építőanyaga. Ez a
