Ingyenes szállítás 15 000 Ft felett, akár másnapra! 0 Ft utánvétdíj!

Kortizol szint csökkentése hatékonyan

Magas kortizol szint helyreállítása természetes módszerekkel a mindennapokban

Tartalomjegyzék

A felgyorsult életmód és a folyamatos feszültség szinte teljesen beépült a mindennapjainkba, emiatt a krónikus stressz kezelése a modern kor egyik legnagyobb kihívásává vált. Amikor a szervezetünk tartósan készenléti állapotban van, a mellékvesekéreg által termelt kortizol (közismert nevén a stresszhormon) termelődése jelentősen megemelkedik. Bár a kortizol rövid távon elengedhetetlen a túléléshez és a fókusz fenntartásához, a tartósan magas szintje hosszú távon komoly terhet róhat a szervezetünkre.

Cikkünkben részletesen áttekintjük, milyen élettani háttérrel rendelkezik ez a hormon, valamint megnézzük, hogy milyen módszerekkel támogatható a kortizol szint csökkentése hatékonyan.

A kortizol szint normál értékei életkor szerint

Kortizol szint normál értékek életkor szerint és a mérés jelentősége

A laborvizsgálatok során sokan egyetlen fix értéket keresnek, amely azonnal megmutatja a diagnózist. A kortizol egy mellékvese által termelt hormon, amely a stresszválaszban és a napi ritmus szabályozásában is szerepet játszik. Értéke napszakonként és az életkor előrehaladtával is folyamatosan változik, így az laboreredmények laikus szemmel nehezen értelmezhetők.

A kortizol hormon kiválasztása leginkább a reggeli ébredés körüli órákban zajlik. Az ébredés utáni első 30-45 percben a hormon szintje gyorsan megemelkedik, amit kortizol-ébredési válasznak neveznek [1.]. Mellékvese-elégtelenség kivizsgálásakor a reggel 8 és 9 óra közötti vérmintában a 3 µg/dl (80 nmol/l) alatti érték, az ACTH hormon szintjével együtt értékelve, kortizolhiányra utal. A reggeli 18 µg/dl (500 nmol/l) feletti eredmény ugyanakkor normális leletnek számít, és kizárhatja az Addison-kórt, míg egy másik áttekintés szerint már a 14,5 µg/dl (400 nmol/l) feletti érték is ép működést jelez [2.]. A 3 és 19 µg/dl közötti értéknél további vizsgálat kell, egyetlen mérés nem elég a mellékvese működésének megítéléséhez [3.].

Bár pontos kortizol szint normál értékek életkor szerint nincsenek meghatározva, egy áttekintés szerint az öregedés a stresszválaszt és a kortizoltermelést irányító hipotalamusz-hipofízis-mellékvese (HPA) tengely megváltozásával jár együtt, ide értve az alapszintű kortizolelválasztás növekedését is [4.]. Egy követéses vizsgálatban a 24 órás vizeletben mért kortizolkiválasztás a húszas-harmincas években csökkent, a negyvenes-ötvenes években viszonylag stabil volt, majd nőtt [5.]. A hormonális tengely és az öregedés kapcsolatának megítélése az ellentmondó kutatások miatt ugyanakkor vitatott [6.].

Fontos szem előtt tartani, hogy a számok az alkalmazott mérési módszertől függenek [2.]. A vér sejtmentes folyadékából, vagyis a szérumból végzett mérés félrevezető lehet megváltozott fehérjekoncentráció esetén, a kortizolmérésre használt automatizált, ellenanyagos immunoassay tesztek pedig nem elég specifikusak, és eredményeik között jelentős eltérések vannak. Bár a nyálmérés megbízható alternatíva és jól tükrözi a szérum változásait, itt sincs még egységes referenciatartomány [7.]. Egy nigériai vizsgálatban 148 felnőttnél mért 72-554 nmol/l közötti nyugalmi vérkortizol is rávilágít, hogy az érték a vizsgált népességtől is függ [8.]. A lelet pontos értelmezése tehát mindig szakorvosi feladat.

Mik a tartósan magas kortizol tünetei?

A laboreredmények értelmezése mellett az is legalább ennyire fontos, hogy időben felismerjük a szervezet folyamatos készenléti állapotára utaló jeleket. Ha arra keressük a választ, mik a magas kortizol tünetei, érdemes kettéválasztani a vizsgált csoportokat. A különböző bőrelváltozásokat és az izomgyengeséget tartósan magas kortizolszinttel, vagyis glükokortikoid-többlettel járó hormonális betegségben, a Cushing-szindrómában szenvedő betegeken írták le [9.], miközben e betegség jeleinek többsége az általános népességben is gyakori. Az alvásra és a testsúlyra vonatkozóan már egészséges vagy általános népességen mért adatok is rendelkezésre állnak. Enyhén emelkedett kortizolszint ráadásul Cushing-szindróma nélkül is előfordulhat, például depresszióban vagy napi megerőltető edzés mellett [10.]. A tartós stressz az agyban felboríthatja a gondolkodást és a döntéshozatalt, valamint a szorongást és a hangulatot szabályozó idegi folyamatok egyensúlyát. Ez az idegi egyensúlyzavar neuroendokrin, vegetatív, immunrendszeri és anyagcsere-mediátorokon keresztül hat a szervezet egészének élettanára. Egy összefoglaló szerint a tartós stressz hatására szorongóvá vagy levertté válhatunk, rosszabbul alhatunk, többet ehetünk a megnyugtató ételekből, illetve idővel hízhatunk [11.].

Alvászavar a kutatások tükrében

Az esti hormonális állapot és az éjszakai pihenés minősége szorosan összefügg. Egy 26 egészséges felnőtt bevonásával készült laborkísérlet során tizenkét személyt tartottak ébren egy teljes éjszakán át. Esetükben a kontrollcsoporthoz képest magasabb nyugalmi kortizolszintet mértek, ráadásul egy adott stresszhelyzetre is erőteljesebb kortizolválaszt adtak. Mindez arra utal, hogy az alvásmegvonás együtt járhat a megemelkedett hormonszinttel [12.].

Az esti kortizolelválasztás mértéke emellett erős pozitív összefüggést mutatott az éjszakai felébredések számával. Ezt a jelenséget az elsődleges álmatlanságban szenvedő betegeknél és a kontrollcsoport tagjainál egyaránt megfigyelték. Az álmatlansággal küzdőknél az esti és az éjszakai órákban is magasabb volt a vérplazmából mért kortizolérték. A tanulmány szerzői szerint az éjszakai fokozott hormonaktivitás az egészséges embereknél is elősegítheti az alvás töredezettségét [13.].

Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy ezek a kutatási eredmények egyelőre csupán statisztikai együttjárást bizonyítanak. A leírtakat érdemes fenntartással kezelni, mivel a pontos ok-okozati kapcsolatok feltárásához és megértéséhez további alapos vizsgálatokra lesz szükség.

Krónikus fáradtság, izomgyengeség: mit mutatnak az eredmények?

A tartósan fennálló kimerültség esetén sokan azonnal a stresszhormonok túltermelődésére gyanakszanak. Meglepő módon a krónikus fáradtság szindrómával, fibromyalgiával és poszttraumás stresszzavarral küzdő betegeknél alacsony kortizolszintet mértek a szakemberek. Mindez arra utal, hogy az állandó fáradtságérzet hátterében a lecsökkent hormonszint is meghúzódhat. Ezekre az állapotokra a fokozott stresszérzékenység, a fájdalom és a kimerültség hármasa jellemző [14.].

Egy átfogó áttekintés rámutatott, hogy a Cushing-szindrómás betegeknél a glükokortikoid-többlet egyik klasszikus tünete a proximális izomgyengeség. Ez a gyakorlatban a törzshöz közeli izmok, például a comb és a váll gyengülését jelenti [10.]. A glükokortikoidok egy olyan hormoncsaládot alkotnak, amelynek tagjai a kortizolhoz hasonló hatással rendelkeznek, sőt maga a kortizol is ide sorolható.

Ahogy az a korábbiakból is kiderült, a különböző betegcsoportokon mért tünetek eltérhetnek az egészséges emberek mindennapos stresszreakcióitól. Emiatt az itt bemutatott jelenségeket is érdemes kellő fenntartással és körültekintéssel kezelni.

Bőrelváltozások: mi derült ki eddig?

A hormonális egyensúly megbomlása sok esetben a testünk külső takaróján is jól látható nyomokat hagy. A Cushing-szindrómára jellemző bőrtünetek közé tartozik az arc kipirulása, a könnyű véraláfutás és a lila striák megjelenése. A striák olyan hosszanti, hegszerű húzódásos bőrcsíkok, amelyek ebben a betegségben jellemzően széles és lila színű formában jelentkeznek. Ezek a jellegzetes széles bőrcsíkok a glükokortikoid-többlet klasszikus jellemzői közé tartoznak [9.] [10.]. Cushing-szindrómában tehát a bőrön is látható jelek jellemzők lehetnek.

Súlygyarapodás: mit tudunk ma róla?

Gyakran felmerül a kérdés, vajon a tartós stressz befolyásolja a testsúlyunk alakulását. Egy ötvennégy év feletti brit felnőttek körében végzett kutatás megállapította, hogy a hajból kimutatott magasabb kortizolszint együtt járt a nagyobb testsúllyal és a vastagabb derékbőséggel [15.]. Egy másik átfogó elemzés ugyanakkor rávilágított, hogy nem minden elhízott embernél magasabb ez az érték [16.].

A hajban mért és hosszú távon emelkedett hormonérték leginkább a hasi elhízáshoz kapcsolódik szorosan [16.]. Ez az az állapot, amikor a felesleges zsírréteg kifejezetten a has környékén rakódik le. A tudományos elemzések szerint a kortizol képes a has irányába átrendezni a zsírszövetet. Emellett megnöveli az étvágyat, és különösen a magas kalóriatartalmú, megnyugvást nyújtó ételek iránti sóvárgást erősíti fel [16.]. Ugyanebben a brit vizsgálatban a magasabb hajkortizolszint azzal is együtt járt, hogy az érintetteknél az elhízás már négy évre visszamenőleg is fennállt [15.].

A statisztikák alapján a testtömegindex 2,5 pontos emelkedése megközelítőleg tíz százalékkal magasabb hajban mért kortizollal járt együtt. A kutatók megállapították, hogy a stressz nagy szerepet játszhat az elhízás kialakulásában és állandósulásában azoknál a személyeknél, akik fokozottabban ki vannak téve a glükokortikoid hormonok hatásainak [16.].

A magas kortizolszint helyreállítása

Stresszhormon csökkentése és a belső béke megteremtése relaxációval

A felgyülemlett feszültség és a testünkön jelentkező fizikai tünetek láttán érdemes alaposan átgondolni a lehetőségeinket. Fontos felismerni, mikor elegendő egy tudatos életmódváltás. A folyamat elindításához és a tartós eredmények eléréséhez azonban esetenként elengedhetetlen a szakorvosi segítség. Ezt a határvonalat tisztán kell látnunk, amennyiben a cél a magas kortizol szint helyreállítása. A változás mindig ott kezdődik, hogy megvizsgáljuk, mi az, amit az ember maga is megtehet a mindennapokban.

Egészséges embereken végzett vizsgálatok alapján a stresszkezelő módszerek az összevont kontrollcsoportokhoz viszonyítva közepes, pozitív hatásméretet mutattak a kortizolszintre. A hatásméret egy olyan statisztikai mutató, amely a résztvevők és a kontrollcsoport közötti tényleges különbséget tárja fel. A különféle beavatkozások közül a mindfulness, a meditáció és a relaxáció hozta el a legkedvezőbb eredményeket a kortizolszint befolyásolásában [17.]. A mindfulness vagy tudatos jelenlét egy speciális figyelemgyakorlat, amely a fókuszt a közvetlenül zajló pillanatra irányítja. Amikor a kutatók különböző csoportokban az összes meditációs formát együttesen elemezték, kiderült, hogy az aktív kontrollhoz képest a meditáció csökkentette a kortizolt [18.]. Ezenfelül a jóga testhelyzeteit alkalmazó gyakorlatok, vagyis a jógaászanák az aktív kontrollcsoporthoz képest szintén alacsonyabb esti és ébredéskori kortizolértékekkel jártak együtt a különböző vizsgált résztvevői körökben [19.].

Tények és tévhitek: mikor szükséges a kortizol pótlása?

Vajon a mindennapi élet során felgyülemlett stressz és az ebből fakadó kimerültség hátterében valóban hormonhiány állhat? Különböző stresszel összefüggő állapotokban mértek már alacsony kortizolszintet a betegeknél, ahogy azt a korábbiakban is láthattuk. Ide tartozik többek között a krónikus fáradtság szindróma, a fibromyalgia és a poszttraumás stresszzavar [14.]. Ennek ellenére a kortizol pótlása valójában a diagnosztizált mellékvese-elégtelenség orvosi kezelésének része. Az elsődleges mellékvese-elégtelenség szokásos terápiája a napi többszöri hidrokortizon vagy kortizon-acetát adása, amelyet fludrokortizonnal kombinálnak [20.]. A probléma pontos felismeréséhez a szakemberek felnőtteknél a már leírt kora reggeli vérvizsgálatot alkalmazzák. Ennek során a szérum kortizol és a kortikotropin nevű hormon értékeit mérik fel [21.].

A mellékvese-elégtelenség egyik leggyakoribb fajtája az Addison-kór, amely a mellékvesekéreg mindkét oldali pusztulásából ered. Ez a belső folyamat a mellékvesekéreg által termelt hormonok szintjének csökkenéséhez vezet. Érintett többek között a kortizol, az aldoszteron és az androgének. Az Addison-kór más néven autoimmun adrenalitisz, és egy szerzett elsődleges mellékvese-elégtelenséget jelent. Ilyen jellegű károsodás fennállásakor a fenntartó kezelés fő célja a pótláson keresztüli egyensúlyteremtés. A terápia során igyekeznek fenntartani a fiziológiás glükokortikoid- és mineralokortikoidszintet, vagyis a só- és vízháztartást szabályozó hormonok, mint például az aldoszteron optimális mennyiségét a szervezetben [3.]. Orvosi diagnózis nélkül így a pótlás nem indokolt.

Stresszhormon csökkentése és az étrend: mit érdemes tudni?

Feszültséggel teli időszakokban a mikrotápanyagok megfelelő bevitelére is érdemes kiemelt figyelmet fordítani. A szervezet támogatása során a B-vitaminok és a különféle növényi adaptogének egyaránt hasznosak lehetnek. Ezek a növények a feltételezések szerint segíthetik a test alkalmazkodását a stresszhez [23.]. Egészséges és veszélyeztetett személyeknél egyaránt vizsgálták a legalább négy héten át tartó B-vitamin-kiegészítést. Az eredmények a hatóanyag nélküli kontrollcsoporthoz képest kedvezőbbnek bizonyultak a stressz szempontjából [22.]. A természetes növényi adaptogének táborát erősíti többek között a Panax ginseng, az Eleutherococcus senticosus, a Rhaponticum carthamoides, a Rhodiola rosea és a Schisandra chinensis kivonata [23.].

A vizsgálatok egy része az indiai ashwagandha gyógynövényre fókuszál. Huszonöt és negyvennyolc év közötti felnőttek bevonásával végzett kísérletek rávilágítottak egy fontos összefüggésre. Az ashwagandha a placebóhoz viszonyítva szignifikánsan csökkentette az alanyok stressz-szintjét. A stresszhormon csökkentése kapcsán szintén vizsgálták ezt a növényt. A nemlineáris dózis-hatás elemzés azt is megvizsgálta, milyen adag mellett jelentkezik a kedvező hatás. A stressz enyhítésére napi 300 és 600 milligramm közötti adagolás hozott kedvező eredményeket [24.].

Stresszel és szorongással küzdő felnőtt résztvevők adatait is elemezték több átfogó kutatásban. Ezek megerősítették a korábbi feltevéseket. Az ashwagandhát szedő csoportokban szignifikánsan alacsonyabb kortizolszintet mértek [25.] [26.] [27.]. Egy másik vizsgálatba hatvannégy krónikusan stresszes felnőttet vontak be. Esetükben napi kétszer 300 milligramm gyökérkivonat alkalmazásával a szérum kortizol értéke hatvan nap elteltével jelentősen visszaesett a placebóhoz mérten [28.]. Nagyon hasonló csökkenést figyeltek meg más adagolási formák tesztelése során is. Napi 250 és 600 milligramm nyolchetes szedése, valamint egy eltérő felállásban napi 240 milligramm kéthavi alkalmazása is hasonló sikereket hozott [29.] [30.].

Fontos megjegyezni egy lényeges tényt a kutatások kapcsán. Nem minden egyes vizsgálat mutatott ki egyértelmű kortizolcsökkenést az ashwagandha szedése mellett. Negyven és hetven év közötti túlsúlyos férfiaknál például tizenhat hetes megfigyelést végeztek. Ebből kiderült, hogy a nyálból mért kortizol szintje nem tért el szignifikánsan a placebós időszakban mért értékektől. Ezeknél a résztvevőknél ugyanakkor más hatások érvényesültek. A mellékvese által termelt DHEA-S hormon 18 százalékkal, a tesztoszteron pedig 14,7 százalékkal jobban emelkedett az ashwagandha hatására a placebóhoz képest [31.]. Két különböző átfogó elemzés szintén némileg eltérő eredményeket hozott az ashwagandha lehetséges stresszcsökkentő hatásairól. Az egyik értékelés alapján a növény számottevően mérsékelte az érzékelt stresszt és a szorongást [27.]. Egy másik összesítés szerint az ashwagandha az érzékelt stresszre nem gyakorolt jelentős hatást [25.]. A vizsgálatok során az alanyoknál csupán enyhe és közepes mellékhatásokat jegyeztek fel. Az ashwagandha hosszú távú biztonságos alkalmazásának megerősítéséhez azonban a jövőben további kutatási adatokra lesz szükség [25.] [27.].

USA medical KSM-66 Ashwagandha® kapszula glicinnel

Szeretnéd kiegészíteni a mindennapi rutinodat egy adaptogén növénnyel? Az USA medical KSM-66 Ashwagandha® kapszula glicinnel kiváló választás lehet számodra.

✔ Kizárólag ashwagandha gyökérből, a levél felhasználása nélkül készült kivonat

✔ Oldószermentes kivonatolás. A folyamat során nem használnak durva kémiai oldószereket, illetve alkoholt sem.

✔ Teljes spektrumú, 5% withanolidra standardizált összetétel

✔ Szabadalmaztatott KSM-66® technológia

✔ Széles körben, több mint 50 vizsgálatban elemzett növényi eredetű összetevő

👉 Kattints ide és fedezd fel az USA medical KSM-66 Ashwagandha® kapszula glicinnel részleteit!

Az étrend-kiegészítő készítmények nem helyettesítik a kiegyensúlyozott, vegyes étrendet és az egészséges életmódot. Az étrend-kiegészítő nem gyógyszer, betegségek megelőzésére, kezelésére, gyógyítására nem alkalmas.

Gyakori kérdések

Az alábbiakban a kortizol témával kapcsolatban gyakran felmerülő kérdésekre adunk rövid választ.

Mennyi a kortizol normál értéke életkor szerint?

Életkor szerinti pontos normál kortizolértéket nem határoztak meg, mert a hormon szintje napszakonként és az öregedéssel is változik. A reggeli vérmintában a 18 µg/dl (500 nmol/l) feletti eredmény számít normális leletnek. A 3 µg/dl (80 nmol/l) alatti érték az ACTH szintjével együtt értékelve már hormonhiányra utal. A számok értelmezése a mérési módszertől is függ, ezért a kiértékelés minden esetben szakorvosi feladat.

Milyen tünetei vannak a tartósan magas kortizolszintnek?

A tartósan magas kortizolszinttel járó Cushing-szindrómában jellemző lehet a comb és a váll izmainak gyengülése, az arc kipirulása, a könnyen kialakuló véraláfutás, valamint a széles, lila striák megjelenése a bőrön. A tartós stressz és az emelkedett kortizolszint emellett rosszabb alvással, szorongással, levertséggel, a megnyugtató ételek iránti nagyobb étvággyal és a has körüli zsírfelhalmozódással is összefügghet.

Mit lehet tenni a magas kortizolszint helyreállításáért?

A stresszkezelő beavatkozások közül a mindfulness, a meditáció és a relaxáció mutatta a legjobb eredményt a kortizolszint változásában.

Mikor szükséges a kortizol pótlása?

A kortizol pótlása kizárólag az orvos által megállapított mellékvese-elégtelenség, például Addison-kór esetén indokolt. A terápia célja, hogy a glükokortikoid- és mineralokortikoidszint a fiziológiás tartományban maradjon.

Mit érdemes tudni az étrendről a stresszhormon csökkentése kapcsán?

Feszült időszakban érdemes a mikrotápanyag-ellátásra figyelni, így a szervezet támogatására a B-vitaminok, a terheléshez való alkalmazkodást feltehetően segítő növényi adaptogének és az indiai ashwagandha jöhetnek szóba. Lényeges azonban kiemelni, hogy a növény eredményei nem minden vizsgálatban egyértelműek.

[1.] Stalder, T., et al. (2025): The Cortisol Awakening Response: Regulation and Functional Significance. Endocrine reviews, 46(1), 43-59.
https://doi.org/10.1210/endrev/bnae024

[2.] Feingold, K. R., et al. (2026): Adrenal Insufficiency. In: Endotext.
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK279083/

[3.] Munir, S., Quintanilla Rodriguez, B. S. & Waseem, M. (2024): Addison Disease. In: StatPearls.
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK441994/

[4.] Stamou, M. I., Colling, C. & Dichtel, L. E. (2023): Adrenal aging and its effects on the stress response and immunosenescence. Maturitas, 168, 13-19.
https://doi.org/10.1016/j.maturitas.2022.10.006

[5.] Moffat, S. D., et al. (2020): Longitudinal Change in Cortisol Levels Across the Adult Life Span. The journals of gerontology. Series A, Biological sciences and medical sciences, 75(2), 394-400.
https://doi.org/10.1093/gerona/gly279

[6.] Gupta, D. & Morley, J. E. (2014): Hypothalamic-pituitary-adrenal (HPA) axis and aging. Comprehensive physiology, 4(4), 1495-510.
https://doi.org/10.1002/cphy.c130049

[7.] El-Farhan, N., Rees, D. A. & Evans, C. (2017): Measuring cortisol in serum, urine and saliva – are our assays good enough?. Annals of clinical biochemistry, 54(3), 308-322.
https://doi.org/10.1177/0004563216687335

[8.] Ramalan, M. A., et al. (2024): Establishing Reference Intervals for Serum and Salivary Cortisol in a Selected Population in Kano, Nigeria. Annals of clinical and laboratory science, 54(2), 233-238.
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/38802150/

[9.] Reincke, M. & Fleseriu, M. (2023): Cushing Syndrome: A Review. JAMA, 330(2), 170-181.
https://doi.org/10.1001/jama.2023.11305

[10.] Nieman, L. K. (2015): Cushing's syndrome: update on signs, symptoms and biochemical screening. European journal of endocrinology, 173(4), M33-8.
https://doi.org/10.1530/EJE-15-0464

[11.] McEwen, B. S. (2017): Neurobiological and Systemic Effects of Chronic Stress. Chronic stress (Thousand Oaks, Calif.), 1.
https://doi.org/10.1177/2470547017692328

[12.] Minkel, J., et al. (2014): Sleep deprivation potentiates HPA axis stress reactivity in healthy adults. Health psychology : official journal of the Division of Health Psychology, American Psychological Association, 33(11), 1430-4.
https://doi.org/10.1037/a0034219

[13.] Rodenbeck, A. & Hajak, G. (2001): Neuroendocrine dysregulation in primary insomnia. Revue neurologique, 157(11 Pt 2), S57-61.
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/11924040/

[14.] Fries, E., et al. (2005): A new view on hypocortisolism. Psychoneuroendocrinology, 30(10), 1010-6.
https://doi.org/10.1016/j.psyneuen.2005.04.006

[15.] Jackson, S. E., Kirschbaum, C. & Steptoe, A. (2017): Hair cortisol and adiposity in a population-based sample of 2,527 men and women aged 54 to 87 years. Obesity (Silver Spring, Md.), 25(3), 539-544.
https://doi.org/10.1002/oby.21733

[16.] van der Valk, E. S., Savas, M. & van Rossum, E. F. C. (2018): Stress and Obesity: Are There More Susceptible Individuals?. Current obesity reports, 7(2), 193-203.
https://doi.org/10.1007/s13679-018-0306-y

[17.] Rogerson, O., et al. (2024): Effectiveness of stress management interventions to change cortisol levels: a systematic review and meta-analysis. Psychoneuroendocrinology, 159, 106415.
https://doi.org/10.1016/j.psyneuen.2023.106415

[18.] Pascoe, M. C., et al. (2017): Mindfulness mediates the physiological markers of stress: Systematic review and meta-analysis. Journal of psychiatric research, 95, 156-178.
https://doi.org/10.1016/j.jpsychires.2017.08.004

[19.] Pascoe, M. C., Thompson, D. R. & Ski, C. F. (2017): Yoga, mindfulness-based stress reduction and stress-related physiological measures: A meta-analysis. Psychoneuroendocrinology, 86, 152-168.
https://doi.org/10.1016/j.psyneuen.2017.08.008

[20.] Husebye, E. S., et al. (2014): Consensus statement on the diagnosis, treatment and follow-up of patients with primary adrenal insufficiency. Journal of internal medicine, 275(2), 104-15.
https://doi.org/10.1111/joim.12162

[21.] Vaidya, A., Findling, J. & Bancos, I. (2025): Adrenal Insufficiency in Adults: A Review. JAMA, 334(8), 714-725.
https://doi.org/10.1001/jama.2025.5485

[22.] Young, L. M., et al. (2019): A Systematic Review and Meta-Analysis of B Vitamin Supplementation on Depressive Symptoms, Anxiety, and Stress: Effects on Healthy and 'At-Risk' Individuals. Nutrients, 11(9).
https://doi.org/10.3390/nu11092232

[23.] Todorova, V., et al. (2021): Plant Adaptogens-History and Future Perspectives. Nutrients, 13(8).
https://doi.org/10.3390/nu13082861

[24.] Akhgarjand, C., et al. (2022): Does Ashwagandha supplementation have a beneficial effect on the management of anxiety and stress? A systematic review and meta-analysis of randomized controlled trials. Phytotherapy research : PTR, 36(11), 4115-4124.
https://doi.org/10.1002/ptr.7598

[25.] Albalawi, A. A. (2025): Dual impact of Ashwagandha: Significant cortisol reduction but no effects on perceived stress – A systematic review and meta-analysis. Nutrition and health, 31(4), 1395-1408.
https://doi.org/10.1177/02601060251363647

[26.] Fornalik, M., et al. (2026): Hormonal Modulation with Withania somnifera: Systematic Review and Meta-Analysis of Randomized-controlled Trials. Planta medica, 92(8), 790-805.
https://doi.org/10.1055/a-2802-8363

[27.] Arumugam, V., et al. (2024): Effects of Ashwagandha (Withania Somnifera) on stress and anxiety: A systematic review and meta-analysis. Explore (New York, N.Y.), 20(6), 103062.
https://doi.org/10.1016/j.explore.2024.103062

[28.] Chandrasekhar, K., Kapoor, J. & Anishetty, S. (2012): A prospective, randomized double-blind, placebo-controlled study of safety and efficacy of a high-concentration full-spectrum extract of ashwagandha root in reducing stress and anxiety in adults. Indian journal of psychological medicine, 34(3), 255-62.
https://doi.org/10.4103/0253-7176.106022

[29.] Salve, J., et al. (2019): Adaptogenic and Anxiolytic Effects of Ashwagandha Root Extract in Healthy Adults: A Double-blind, Randomized, Placebo-controlled Clinical Study. Cureus, 11(12), e6466.
https://doi.org/10.7759/cureus.6466

[30.] Lopresti, A. L., et al. (2019): An investigation into the stress-relieving and pharmacological actions of an ashwagandha (Withania somnifera) extract: A randomized, double-blind, placebo-controlled study. Medicine, 98(37), e17186.
https://doi.org/10.1097/MD.0000000000017186

[31.] Lopresti, A. L., Drummond, P. D. & Smith, S. J. (2019): A Randomized, Double-Blind, Placebo-Controlled, Crossover Study Examining the Hormonal and Vitality Effects of Ashwagandha ( Withania somnifera) in Aging, Overweight Males. American journal of men's health, 13(2), 1557988319835985.
https://doi.org/10.1177/1557988319835985

Fontos!

A blogcikkeinkben közölt információk és állítások az étrend-kiegészítő és kozmetikum készítményeink összetevőiről, valamint azok hatásairól tudományos kutatások és klinikai vizsgálatok eredményein alapulnak. Ezeket az információkat az olvasók széles körű tájékoztatása céljából közöljük, és nem célunk bárkit, bármilyen módon termékek megvásárlására ösztönözni. A cikkekben közölt információk, illetve állítások alapját képező eredeti forrásokat minden esetben feltüntetjük a szöveges tartalom lezárásaként.
Fontos kihangsúlyozni, hogy az étrend-kiegészítők fogyasztása, illetve a kozmetikum készítmények használata nem helyettesíti a kiegyensúlyozott és változatos étrendet, valamint az egészséges életmódot. Fogyasztásuk, illetve használatuk nem helyettesíti továbbá a szakorvosi diagnózis felállítását, valamint a gyógyszeres, vagy bármilyen egyéb orvosi kezelést.
Mielőtt étrend-kiegészítőt fogyasztana, illetve kozmetikum készítményt használna, mindenképpen konzultáljon orvosával, különösen akkor, ha Ön terhes, szoptat, bármilyen egészségügyi problémája van, vagy gyógyszereket szed.

Facebook
Twitter
WhatsApp
Email
Az USA Medical Kft. Google-értékelése:maximális5,0(3 084 értékelés alapján, 2026. november)

A cikk szerzője:

Népszerű cikkeink

Legkelendőbb termékeink